2022. április 4., hétfő

Zárás

Ez a blog itt és most búcsúzik.

Az elmúlt években elég sokat írtam több kevesebb intenzitással. A cikkek legnagyobb része azzal a módszerrel készült, hogy megírtam ennek a "testvérblogján" angolul, majd azt fordítottam magyarra. Ez a dupla munka, leginkább saját magamnak érte meg, tekintve, hogy azokban az időszakokban, amikor a munkám során kevesebb volt az angol nyelvű interakció, valamilyen szinten "edzésben" tartott.

Úgy döntöttem, hogy ennek itt most, ebben a formában vége.

A cikkek, továbbra is el fognak készülni angolul, de a továbbiakban magyar fordítás nélkül. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy nem akarom a szükséges plusz időt ebbe beletenni, azt inkább fordítom hasznosabb dolgokra, úgy mint cikk írás, a projectjeim, vagy tanulás.

A másik - igen ez alapvetően egy szakmai blog volt - akkor is politikai. A tegnapi választások eredményeként elegem lett ebből a mérgező környezetből, közszférából.

Az elmúlt sok hónapban a szabadidőm jelentős részét a 20K22 kezdeményezéssel töltöttem, a saját szakmámban. Építettem a munka elvégzéséhez szükséges informatikai hátteret. Azt gondolom, ezzel tettem eleget, hogy jobb hely legyen ez az ország. Büszke vagyok arra amit elértünk. Ugyanakkor mérhetetlenül csalódott is, hogy kik lakják és vezetik ezt a helyet.

Részemről a gesztusok kora lejárt. A saját és családom boldogulásomra fogok koncentrálni. Ebben az exhibicionizmusom kielégítésére, egy angol nyelvű blog is pontosan elég.

Szóval, aki a továbbiakban is kíváncsi az írásaimra, a félkész projectjeimre és a bénázásomra, itt olvashatja a továbbiakban:

Pákahuszár

Tisztelettel:

Gömöri Zoltán



2022. március 13., vasárnap

Új műhely 3.

Az elmúlt héten, nagyjából az összes szabadidőmben a műhely asztalokon dolgoztam. Csiszoltam, fúrtam, olajoztam, összeszereltem.

Itt az eredmény:

Sajnos, még messze a vége, de legalább haladtam valamit.

Ezen a hosszú hétvégén tervezem, hogy leviszek cuccokat, és elkezdek dolgozni a nagy rackszekrényeken, amiket korábban szereztem.

Új cuccok jöttek 4.

Nem bírok magammal. Vettem még két újabb VXI keretet.

Mióta a kezembe került az első, szeretnék olyat, aminek van az elején kijelző és billentyűzet. Enélkül elé rondán néz ki a cucc.


Elég szerencsés vagyok ezzel a darabbal. Belülről olyan tisztán érkezett, mintha most hagyta volna el a gyárat:


A második darabot, elsősorban a benne lévő kártyák miatt vettem meg. Van benne egy E1340A fügvénygenerátor, E1330B digitális I/O, és két E1345A relé multipexer az alap processzor és multiméter modulon túl.
Ezzel a cuccal, nem voltam ilyen szerencsés:






Úgy néz ki az egész, mintha a tehén seggéből húzták volna ki.
A váz több helyen elhajolva, koszos mindenütt, halott pókok és pókhálók benne, a bekapcsológomb letörve.
Miután már van 5 ilyen cuccom, úgy döntöttem, hogy ezt elbontom. Azt még nem tudom, hogy eladom-e a letisztított és kipróbált alkatrészeket, vagy csak félrerakom, a többihez pótalkatrésznek.

Megjöttek panelek is az előlapi csatlakozókhoz.



Gyorsan összeraktam egyet:
Sajnos a 3D nyomtatónak van némi baja, ezért nem tudom a beépítő elemeket egyenlőre kinyomtatni. További infó jön majd erről.


Épül az új laborom, tudtam, hogy kell némi UTP kábelezés. Még fogalmam sincs, hogy melyik préselési rendszert kell majd használnom. Rendeltem egy Krone és egy 110-es betűzőt is.
Még csak a Krone ért ide.


Amikor megjött rájöttem, hogy van már egy (mekkora idióta vagyok!)
Vettem még pár dolgot a Conradban. Többek között, vettem egy új pákatisztító rézszivacsot, a nemrég vett használt forrasztóállomáshoz. Az előző tulaj belepaszírozott egy teljes konyhai dörzsiszivacsot. Azt se értem, hogy fért bele. 😃







2022. március 2., szerda

Új műhely 2.

Még decemberben írtam az új műhelyemről. Ez egy, az önkormányzattól bérelt pince. Szörnyű állapotban volt.

Eltelt azóta, több mint két hónap. Mostmár sokkal jobban néz ki.


A kitöredezett betonoszlopokat kijavították, megtörtént a festés és antisztatikus PVC burkolat került a padlóra.

Úgy döntöttem, hogy (részben) saját gyártású asztalaim lesznek. Volt olyan szerencsém, hogy 200x80x2,7cm-es bükk lapokat kaptam 32eFt-ért darabját (a mai fa árak, teljesen a horror kategóriába esnek). Az a tervem, hogy négy asztalom lesz. Egy forrasztani, mikroszkópnak és elektronikai munkához, egy sarokasztal a számítógépnek, egy a méréstechnikához (a műszereimmel), egy pedig mechanikai munkához (ha őszinte akarok lenni, akkor ez összesen ~7m2 asztalfelület, amit meg tudok tölteni a kuplerájommal 😂).

Az asztallapokon túl, vettem még acél munkalap vázakat. A lapok, csak méretre lesznek vágva (kizárólag a sarokasztal), lecsiszolva és olajjal beeresztve.

Itt a sarokasztal, már csak az olajozásra vár (levágva, lecsiszolva).

Összeraktam a munkalap vázakat a többi asztalhoz:

Itt tartok most. Amint lesz rá időm, folytatom.

2022. február 19., szombat

A nyelvnácik világa

Azt gondolom, ezért most páran meg fognak haragudni rám, de a véleményem attól még fenntartom.

A helyesírásom siralmas. Mindig is az volt, annak ellenére, hogy törekszem helyesen írni, ahol lehet, helyesírás ellenőrzőt használni (na ezek sem tökéletesek sajnos). A három gyermekem közül kettő ugyanúgy mint én, évek óta küzd a helyesírásával (annak ellenére, hogy rengeteget olvasnak, amire azt mondták, javítja a helyesírást - vagy nem), nem sok eredménnyel. Ettől még két jóeszű gyerekről beszélünk. Nem gondolom azt, hogy ettől majd ne állnák meg a helyüket az életben.

Továbbmegyek. Számomra a tökéletes helyesírás messze nem szerepel sem a kulturáltság, sem a tudás, sem az intelligencia fontossági lista első helyein. Fontos, de nem áll meg az élet, ha valaki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A fentiekből még azt is le merem szűrni, hogy ez nem kizárólag egy tanulható valami, hanem igenis egy készség, aminek a hiányában azt, aki ezzel nem rendelkezik magasról lenézni igenis a kultúra, az elfogadás hiányáról tanúskodik (ez pedig kőkeményen tanulható).

Ez a blog amit írok, a saját szórakoztatásomra, valamint az exhibicionizmusom kielégítésére íródik. Nem az a célja, hogy pénzt termeljen, így nem igazán fér bele, hogy fizetett lektort foglalkoztassak, a saját hiányosságaim kijavítására. Ebből következik, hogy előfordulhatnak benne helyesírási, vagy nyelvhelyességi hibák, a körültekintés ellenére.

Az itt megírt tartalmakat, a közösségi médiában is meg szoktam osztani (exhibicionizmus 😁). Tapasztalom, hogy egyes emberek, hajlamosak, lekezelő stílusban, hozzászólni, ha esetleg nyelvi hibát találnak. Azt látom, hogy akik ilyen stílusban szólnak hozzá, soha egyetlen esetben sem tettek semmilyen, a cikk témájához kapcsolódó szakmai megjegyzést. Őket hívom én nyelvnáciknak. Az arroganciájuk és az állítólagos nyelvhelyességi felsőbbrendűségük hivatott elfedni, a szakmai hozzá nem értésüket. Rossz hírem van. Én őket nézem le (bocs).

Még egy gondolat ehhez: A blog bejegyzéseim jó részét angolul is megírom. Elsősorban azért, hogy folyamatosan tréningezzem magam. Ezen túl, angol nyelvű szakmai fórumokon is előfordulok, akár írok is. A munkám kapcsán, napi szinten levelezek, beszélek a világ minden tájáról származó emberekkel angolul. Nagyon sok a csapnivaló helyesírás, a néha alig érthető beszéd.

Soha, egyetlen alkalommal sem tapasztaltam, hogy ezt nekem, vagy bárki másnak, felhánytorgatták volna. Nekem úgy tűnik, hogy a nyelvnáci lét egy ízig vérig magyar jelenség. Én szégyenlem magam, a helyükben.

Update 2022.02.21: Na, ma sikerült szintet ugrani. Egy megjegyzésben azt mertem írni, hogy "kiszedni". Erre jött rá egy válasz, hogy "kivenni". Nem gondolnám, hogy az adott helyen ez olyan hibát jelentene, hogy egyáltalán szólni kéne érte, sőt szerintem mindkettő helyes. Mindezt egy olyan "úr" írta le, ami (nem, nem helytelen, ezt itt így akartam) rendszeresen, a saját bejegyzéseiben, elhagyja az ékezeteket.

Műszervezérlés - irányok 2.

Sokminden (hívhatjuk semminek is) történt mióta utoljára írtam a műszervezérlő alkalmazásról.

Név

Nem szeretem a random neveket amiket ennek a rendszernek adtam idáig. Nem látszott, éreztem professzionálisnak. Végülis találtam neki nevet: MeasureFlow

Regisztráltam egy domaint is hozzá:

measureflow.org

(még nincs rajta semmi)

Készült egy github és egy gitlab csoport:

https://github.com/MeasureFlow

https://gitlab.com/MeasureFlow

Szoftver

Azt hiszem (legalábbis részben) megvan az irány. A szoftver plug-in alapú volt idáig, de más szempontból nem volt moduláris. Úgy döntöttem, hogy architekturálisan szétválasztom a frontend-et és a backend-et. A backend egy minimális REST API dotnet 6 alapon. A frontend még mindig kérdéses.

Elkezdtem a backend fejlesztését. A kódbázis nem ígényel túl sok portolási munkát amíg csak egy műszer folyamatos méréséről beszélünk és nem valami komplex munkafolyamatról. Tehát a dolog nagyjából már működik (csak az utolsó kódrészleteket még nem próbáltam ki)

Hardver

A megrendelt panelek megérkeztek (mind az USB-GPIB mind az USB-RS232). Voltam olyan szerencsés, hogy ebben a chiphiányos időszakban találtam 10db ATMEGA32U4-et egy helyi kereskedőnél.


Egyelőre még nem volt időm beforrasztani és tesztelni. Amúgyis, még kell rá firmware, szóval amíg a firmware-el kapcsolatos kérdéseket nem oldom meg, az egész használhatatlan.

Firmware

Elérkeztünk arra a pontra, ami jelenleg a legnagyobb fejfájást okozza az egész képben.

Az elmúlt két hétben, amikor időm volt ezzel foglalkozni, próbáltam megérteni azt az USBTMC implementációt, amit találtam a github-on. Nem lettem nagy rajongója. Sajnos nem egy megfelelő, újrahasznosítható USBTMC implementáció, ami betartaná a LUFA tervezési elveit. Egy félkész, nem túl jó LUFA demo-n alapul, rosszul kezeli a az AVR lábait, nagyon fura a konfiguráció kezelése (A szabványban nem létező, az USBTMC-n kívüli konfigról beszélek).

Próbáltam megérten, hogyan működik, hogyan tudom átültetni a saját hardveremre. Eredetileg, csak a lábkiosztást akartam megváltoztatni a saját terveimhez, de már tudom, hogy nem állhatok meg itt.

A múlt vasárnap, végül rájöttem, hogy mi a legnagyobb probléma az egész dologgal. Sokkoló felismerés volt. A probléma gyökere, nem a megvalósításban keresendő, hanem a szabványban magában.

A szabványosító testület teljesen másképp gondolkodott mint én.

Az ő céljuk: kialakítani egy olyan megoldást ami műszer oldalon be tudja "csomagolni" a meglévő GPIB csatolót az USB-be, időt adva a natív USBTMC megvalósítás előállítására.

Az én célom: kialakítani egy olyan megoldást ami a (akár több) műszer GPIB csatolója és az USB közé tehető, becsomagolva a meglévő GPIB csatolót. Ezen túl kezeli a műszer oldalon a másodlagos címzést is.

Első olvasásra talán nem tűnik úgy, hogy túl sok különbség lenne a kettő között. A különbség, hogy a szabvány nem tartalmaz semmit ami a GPIB címzésre vonatkozik. Feltételezi, hogy az USB488 kiterjesztéssel rendelkező USBTMC eszköz, egy USB eszközként jelenik meg és nem többként.

Ha másodlagos GPIB címzés nélküli eszközökkel szeretnék csak foglalkozni, akkor talán együtt lehetne élni ezzel, de sajnos, nem ez a helyzet. Vannak VXI kereteim, valamint egy moduláris tápegységem másodlagos címzéssel.

Ha kicsit tovább ások kiderül, hogy sem a HP (Agilent/Keysight), sem a National Instruments nem valósította meg az USB488-al kiegészített USBTMC szabványt a saját USB-GPIB csatolóiban (HP 82357B, NI GPIB-USB-HS). Az egyikük "standard base device"-t használ a másik meg "vendor specific device"-t. Ezek meg cégen belüli zárt megoldások.

Visszatérve az eszközre magára. El kell döntenem, milyen irányba haladjak tovább a firmware fejlesztéssel. Itt vannak azok az irányok amik elképzelhetőek:

  1. Újraindítom az USB-CDC alapú megvalósításomat (Prologix parancskészlet alapú). Ennek megvannak a maga hátrányai, mint a CDC lassabb mint a natív USB "bulk" végpontok, a PC oldalon portolnom kell a saját meghajtómat a MeasureFlow alá, az eredmény egyetlen meglévő PCs software csomaggal sem lesz kompatibilis.
  2. Az AR488 firmware-t használom. A fenti hátrányokon túl, még a másodlagos címzést is meg kell valósítanom, az ő kódbázisukon miután az ott még nincs meg.
  3. Lemásolni a HP vagy az NI csatoló működését. Ez több szempontból is problémás. Rengeteg USB kommunkáció elemzéssel, jogi problémákkal, stb. jár.
  4. Fejleszteni egy USB kompozit eszközt (meg kell nézni egy móricka programban, hogy a Keysight IO library kezeli-e). Szóval a koncepció: fogni egy CDC eszközt amin keresztül lehet az egész cuccot vezérelni (úgy mint manuális beállítások, vagy SCPI emuláció). Csinálni dinamikusan készülő USBTMC eszközt minden GPIB műszerhez (elsődleges és másodlagos cím), ami vagy az automatikus felderítésen, vagy a CDC manuális beállításokon alapul.
Egyelőre ez az utolsó tűnik a célnak, ha nem futok bele valami megoldhatatlan gondba.

2022. február 7., hétfő

Új cuccok jöttek 3. - Karácsonyi érzés

Miután az EU eltörölte a €22 vámmentességi korlátot a behozott dolgokra (fogalmam sincs, hogy valójában ez volt e az ok), az AliExpress megváltoztatta a szállítási módot. Összegyűjtik a cuccokat a különböző beszállítóktól, bepakolják egy közös borítékba. Az eredményt gyorsabban kapod meg, ráadásul egy megbízható futárszolgálattól és nem a postától.

A csomagok a nagy borítékban. Úgy érzem, mintha Karácsony lenne, sok ajándékkal.


Nézzük meg, mi van benne.
Banán aljzatok és kapcsolók az előlap projectemhez (http://it-pro-hu.blogspot.com/2022/01/hp-e1300a-elolapi-csatlakozok-1.html). Miután ezek megjöttek, még néhány ellenőrtő mérés vár rám, hogy minden rendben van-e a tervekkel, és rendelem a paneleket hozzá.


Az E1300A-ban eredetileg PC-be szánt ventilátorokat használok. Nem vagyok nagy barátja annak, hogy levágjam az eredeti csatlakozót és helyettesítsem az E1300A-ba valóval (igen, egy idióta vagyok). Tehát rendeltem csatlakozókat. Ezekből tudok átalakítót csinálni az E1300A és a PC ventilátor csatlakozója közé.


Még decemberben vettem egy Keithley 236 SMU-t (erről nem írtam itt). Ennek a cuccnak triax csatlakozói vannak. Sajnos nem egyszerű (vagy olcsó) triax csatlakozót vagy kétszeresen árnyékolt kábelt (olyat aminek a két árnyékolás között van egy plusz szigetelő réteg). Kicsit tovább gondoltam. Az SMU a középső vezető és a belső árnyékolás között mér. Ez azt jelenti, hogy van egy szigetelő réteg a pólusok között, ebből adódóan kapacitása és természetesen szivárgási árama van (igen, ez csak pikoamperekben mérhető, de ez befolyással van a mérésre, azokon a jelszinteken ahol az SMU működik). Mi van akkor, ha két, külön árnyékolt kábelt használok és egy közös külső szigetelőbe húzom. Ehhez vettem némi "pigtail" kábelt. Ez annyira vékony (1,3 mm átmérőjű), hogy vannak fenntartásaim, képes leszek-e bekötni.
Kiderül, amikor megjöttek a csatlakozók.


A szabadidőmben, tovább dolgozom a mérésvezérlő szoftveremen. Amellett, hogy annyi műszerrel akarom kipróbálni, amennyivel tudom, különböző GPIB csatolókat is ki akarok próbálni (egyenlőre, csak USB alapúakat).
Tehát rendeltem egy NI GPIB-USB-HS csatolót (egy Agilent 82357B-m már van).
A csomag jelzései alapján teljesen eredetinek látszik.


És egy vicces dolog. Kínából jött, de Magyarországban gyártották.

És mára az utolsó cucc.
Vettem itthon ezt a cuccot 6500Ft-ért. Alapvetően a dobozért vettem meg (egy stabil eurocard méretű doboz). Van benne egy 24V-os tápegység, négy TDA2030 alapú teljesítményerősítő és egy rakás csatlakozó. Azt tervezem, hogy a rég polcra tett (remélhetően újrainduló) Curve Tracer projectemhez használom.






2022. január 29., szombat

Rádiótechnika - vélemény




Megérkezett hozzám, az új Rádiótechnika első lapszáma.
Arra gondoltam, hogy írok róla, és az egész jelenlegi állapotról némi véleményt.
Igen, megtehetném, hogy ezt elküldöm a szerkesztőségnek, és nem teszem ki nyilvánosan. Hogy miért is választottam inkább a nyilvánosságot?
Mert azt gondolom, hogy ez ad lehetőséget a konstruktív vitára, ebből pedig talán születhet olyan információ, ami a szerkesztőség számára lehetőséget ad a fejlődésre.

A főszerkesztő a vezércikkében deklarálta, hogy nem kíván teret adni a rádióamatőr berkek belső politikai csatározásainak. Ez kifejezetten üdvözítő. Az elmúlt időszakban túl sok egymásnak üzengetés jelent meg a lap hasábjain ebben a témában. Ennek azt gondolom, nincs itt helye.
Szintén a vezércikkben előkerül az interneten terjedő, jól rosszul scannelt lappéldányok témája. Ex catedra ki nem jelenti a főszerkesztő úr, hogy ezt elítéli, ugyanakkor a sorok között olvasva, az elutasítás látható.
Itt van az a pont, ahol vitatkoznék az állásponttal.
Azzal, hogy tiltjuk, cikkekben ágálunk ellene, ez a jelenség nem fog megszűnni, vagy csökkenni. Kicsit olyan mint az illegális videó és zene letöltés. Akkor szorult háttérbe, amikor a szolgáltatók felismerték, mik azok a csatornák, módszerek amikkel az emberek számára könnyen elérhetővé tesszük a tartalmat, fizetett formában.
Az eddigi Dimag online előfizetés, ami egy vicc, nem ilyen. Továbbá azt gondolom, hogy a papír alapú lap ezeréves példányainak raktározása, hogy majd valaki vesz belőle, szintén nem járható út.
Ha rajtam múlna, jó eséllyel gyorsan kiárusítanám, vagy szimplán bezúzatnám a régi lapszámokat. Helyette elérhetővé tenném, digitális formában, jó minőségben a régi lapszámokat. CDn, USB kulcson, internetes letöltéssel. A világ nagy kiadói ezzel a módszerrel élnek, talán érdemes tanulni tőlük.

Tartalmi arányok
A lap hirdetés tartalma elég alacsony. Ami az olvasó szempontjából mindenképp üdvözítő, ugyanakkor kérdéses, hogy képes-e így fenntartani a lap önmagát.
Kicsit azt érzem ugyanakkor a cikkekről, hogy számomra túl sok a töltelék anyag.
Nem mondom, hogy nincs szükség némi nyelvészkedésre (bár magam részéről, nem vagyok oda érte), ugyanakkor első cikként berakni, rögtön a vezércikk után, nem tűnik szerencsés választásnak. Továbbá pont egy nyelvi cikkben ordas sajtóhiba (hiányzó betűk, hááát...)
A hőkameráról szóló cikk: A főszerkesztő úr, saját magát tanárként jegyzi. Ebből a cikkből az tűnik ki, hogy talán fizika tanár. A hőkamera az elektronikában egy jól használható eszköz. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy még a cikkben ismertetett eszközt sem az átlag magyar amatőr pénztárcájához szabták (sajnos). Azt érzem, hogy a cikk terjedelme ide túl sok (5 teljes oldal), ugyanakkor nem tér ki azokra a megoldásokra, amikkel egy amatőrnek esetleg lehet lehetősége kísérletezni.
A léptetőmotoros cikk nekem egy komoly kettősséget ad. Egyfelől örülök neki, hogy sikerült elszakadni a valami őskövületben újrarajzolt kapcsolásoktól és KiCAD rajz került a cikkbe, ugyanakkor nyák tervezés a Tango-ban, 2022-ben, enyhén szólva is necces, főleg, hogy a fent említett KiCAD ezt a feladatot játszi könnyedséggel ellátja, ráadásul a kapcsolási rajzzal integrált módon. A cikk ábrákra hivatkozik, amik hiányoznak a forrásként megjelölt honlapról.
A rádióamatőr tartalmakról, nem tudok nyilatkozni, mert magam nem vagyok rádióamatőr. Itt csak egy dolog ütötte meg a szememet. A középső rádióamatőr naptár. Azt gondolom, akit ez érint, az kirakná a falra. Ehhez az A3-as méret kicsi. Akit meg nem érint annak, csak felesleges helykitöltő. Azt gondolom, szerencsésebb lett volna plakátként (minimum A2-ben) mellékelni a laphoz.
A dBm ismertetése. Ez, a többi logaritmikus mértékegységgel együtt, egy igen jó cikkben megtalálható a magyar nyelvű wikipedián (https://hu.wikipedia.org/wiki/Decibel). Ezt itt sajnos felesleges helykitöltőnek érzem, főleg úgy, hogy nem kapcsolódik egy esetleges cikksorozathoz az elektronikában használt mértékegységekről és alapszámításokról.
Az OTL fejhallgató erősítő cikk bevezetőjébe, úgy érzem, egy nem épp szerencsés kijelentés került:
"...az viszont tény, hogy hangzás tekintetében az elektroncsőnek nincs párja."
Hát erre annyi megjegyzésem lenne, hogy jajj. Ez pontosan olyan kijelentés ami szembe megy a fent deklarált politikai függetlenséggel. Ez a DIY Audio közösségben, sok esetben két olyan tábor vitája, akik egy kanál vízben fojtanák meg egymást. Cső kontra félvezető.
A Li-Ion akkuk bontása, hát egy igen veszélyes és ingoványos talaj. Ezek az eszközök, rosszul kezelve, tűzveszélyesek, nem is kicsit. A hozzá tartozó elméleti alapok, töltési és kezelési megoldások nélkül ez a cikk, minimum életveszélyes. Sajnos azt sugalja, hogy a Li-ion cellákkal való munka, pont olyan egyszerű, mint az NiCd, vagy a NiMh, ami sajnos nem igaz.

Internetes megjelenés
Immáron 9. éve a felhőben létező devops emberként, a hideg kiráz, ha meglátok valamit ami egy "tárhelyszolgáltatónál" van. Tudom én, hogy támogassuk a magyar szolgáltatókat, meg satöbbi. Csak az a baj, hogy a magyar szolgáltatók nem nőttek fel a nemzetközi felhőszolgáltatók 9 évvel ezelőtti szintjének közelébe sem.
Egy kis adalék, hogy miért nem használunk helyi tárhelyszolgáltatót:


Engem kb. megvernek, ha ez A alatt van, de linuxon (itt nginx és exim van,szóval feltételezem, hogy linux) inkább az A+ az elvárt.
Az oldal maga, sajnos statikus házi barkácsnak néz ki. Ha dinamikus, a lapot támogató internetes megjelenésre van szükség (mint ami itt a helyzet), akkor valami CMS rendszert kéne használni, abból sem valami sufnituningot. Vannak jó, ingyenes, könnyen összerakható megoldások (WordPress, Joomla, Drupal, csak, hogy párat említsek)
Sajnos az oldal információtartalma egyenlőre nulla. Ez azért is aggályos, mert amikor ezt a cikket írom, 2022.01.29. van. A lap 2022.01.10-én jelent meg elvileg. A lapban van olyan cikk, ami arra hivatkozik, hogy az építéshez szükséges egyéb tartalmak a lap weboldaláról tölthetőek le. Ennek bő két héttel a megjelenés után, még nyoma sincs.
Én azt is megértem, ha a jelenlegi egy ideiglenes valami és fejlesztés alatt áll az oldal, de akkor ezt jó nagy betűkkel ki kellene írni, mert ez így komoly arcvesztés.
Hiányzik továbbá, legalább egy hivatkozás erejéig, a régi web oldalra mutató link, még erről a véglegesnek nem tekinthető oldalról is, mutatván a jogfolytonosságot.
Facebook
A Facebook oldal, nagyjából nem működik. Az, hogy a teljes januárban összesen három, kizárólag a lap megjelenésével kapcsolatos információ került ki, elképesztően kevés, egy élő közösség fenntartásához


Youtube csatorna
Erre az egyik barátom hívta fel a figyelmemet:


Hiányzó szolgáltatások
A web, a Facebook, és a Youtube jó dolog. Ugyanakkor mi itt a 21. században és technológiai dolgokkal foglalkozunk. Hardver és szoftver fejlesztés a fókusz. Ezekhez ma én úgy gondolom hogy elengedhetetlen, az információk megjelenítése valamilyen verziókövető rendszerben. Ezek ma már nem csak a szoftverek, hardver tervek követését teszik lehetővé, hanem kezelik a kapcsolódó hibabejelentést, a közösség hozzáfejlesztéseit. Ezért is tartom kiemelten fontosnak egy ilyen rendszer beüzemelését a Rádiótechnikánál.
Eltöltvén pár évet szaklapok szerkesztőségében, látom azt a problémát, hogy a papír alapú nyomtatványokkal foglalkozó sajtó szakemberek, nem tudnak mit kezdeni az elektronikus médiával. Meg kell értsük, hogy olyan, hogy az a fogalom, hogy havilap, a szó klasszikus értelmében, megszűnt létezni. Csak úgy tud működni, ha napi szintű interakciója van elektronikus formában, az olvasóközönséggel.

El kellene gondolkozni azon, hogy kik alkotják is a megújult Rádiótechnika célcsoportját. Van egy rakás elektronikai, vagy elektronikához kapcsolódó téma, amivel érdemes lenne foglalkozni. A teljesség igénye nélkül: 3D nyomtatás, CNC megmunkálás (lézer, stb.), Digitális model vasút, DIY Audio, robotika, stb.
Azt gondolom, hogy a lap feladata lenne oktatni, a szakmai közösséget. Például, felnőtt egy olyan generáció, aki tud programozni, izgatáják ezek az elektronikai kütyük, ismerkedik az Arduino-val, Raspberry Pi-al, ugyanakkor az elektronikai ismeretei a nullánál is kevesebbek. Ezeknek az embereknek szüksége lenne olyan hiteles iránymutatásra, hogy a programozott "kütyüjeik", hogyan tudnak kapcsolódni a fizikai világhoz.

Szóval, egyenlőre kicsit csalódott vagyok, azon amit láttam. Ez a lap, sok ponton az elmúlt évek Rádiótechnika "hagyományait" követi. Egyenlőre csak alig látható bármi a változásból. Remélem javulni fog a helyzet.
Kapcsolódva a főszerkesztő úr vezércikkbeli szavaihoz, sem irigy, sem rosszindulatú nem kívánok lenni, hanem próbálnám ezt, mint építő jellegű kritika megfogalmazni. Továbbá szándékomban áll, az erre a cikkre fordított idő 10%-ánál jelentősen több időt szánni arra, hogy cikket, cikkeket írjak a lapba, ugyanakkor még komoly fejlődésen kell átesnie a kiadványnak.

2022. január 26., szerda

HP E1300A előlapi csatlakozók 1.

Kerültél-e valaha olyan helyzetbe, hogy azt hitted a projectről, egyszerű lesz és pillanatok alatt megcsinálod, majd egyszercsak rájöttél, hogy rengeteg idődet ölted bele?

Ez egy ilyen project.

De vissza az elejére. Azon dolgozom, hogy javítsam, programot írjak a HP E1300A VXI kereteimhez (konkrétan 3 db van belőle). Az előlap kinézete egy vicc. Egy nagy bézs panel, amin nagyjából nincs semmi.


Ezen túl, még az is bajom vele, hogy a beépített multiméterének, csak a hátlapon van csatlakozója.

Semmi olyan módosítást sem szeretnék tenni a szerkezeten, ami nem visszafordítható, de szeretnék csatlakozókat az előlapra.

Amiben nagyjából teljesen biztos vagyok, hogy a floppy meghajtó helyét semmire sem fogom használni. Az előlapja, meg egy mozdulattal kipattintható, és lehet tenni valamit a helyére.


Tehát terveztem egy kis panelt, előlapot, szerelőkeretet a helyére. Hiányoztak alkatrészek, 3D modellek a KiCAD-ból, először használtam a FreeCAD-et a végső összeszereléshez, csináltam egy miliméteres hibát, amitől nem állt össze az egész és alig találtam meg, belefutottam még egy rakás mindenféle problémába. Ez az eredetileg egy esete összedobom projectből, csinált egy hetes szenvedést.

Itt az eredmény:


Azt hiszem erről sok több dolgot nem lehet írni.

A tervek, itt találhatóak:

https://gitlab.com/suf/suf-electronics-E1326-Front

Hangosan gondolkodom. Vajon van-e igény erre a modulra? Vajon ez lehet-e pár év után újra a próbálkozásom arra, hogy áruljak valamit mondjuk az eBay-en vagy a Tindie-n?

2022. január 20., csütörtök

Rádiótechnika - Feltámadás

Tavaly márciusban, annak rendje és módja szerint írtam, valami nekrológ félét a Rádiótechnikáról:

http://it-pro-hu.blogspot.com/2021/03/radiotechnika-rip.html

Annak ellenére, hogy a digitális előfizetésemet fenntartottam, nem igazán olvastam bele mostanság.

Valahogy amikor jött a karácsonyi szabadság, bevillant, hogy de rég olvastam, nézzünk bele.

Két dolgot tapasztaltam: Az egyik, hogy találtam pár számomra is érdekes cikket (nem, ettől nem lett jobb a színvonal, csak véletlenül eltaláltak pár dolgot ami foglalkoztat), a másik, hogy lett a lapnak új kiadója és most januártól, kicsit megújult designnal, más felállásban továbbra is megjelenik a lap.


Némi levélváltásból kiderült, hogy a régi Dimag-os elektronikus megjelenést nem folytatják tovább (hát nem kár érte). A lap továbbra is megjelenik papír alapon, valamint lesz elektronikus megjelenés, immár a honlapon.

A fenti cikkemből látható, hogy nagy elvárásokkal tekintek a lap felé. Ami jelenleg az új honlapon található, az egyenlőre nem túl bizalomgerjesztő, de nem akarok előre ítélkezni. Nagyon remélem, hogy ez a mostani honlap csak amolyan "Fejlesztés alatt" verzió és a hó vége felé lesz ott valami nagy durranás.

https://radiotechnika.hu/

Egyenlőre nem tudok többet mondani, minthogy sok sikert kívánok az új szerkesztőségnek.

Keithley 2001

Másfél éve vettem egy Keithley 2001-e multimétert. Egy nyilvánvaló problémája volt. Az elveszett kalibráció.


Megpróbáltam kinyerni a kalibrációs EEPROM tartalmát, sikertelenül (végül rájöttem, hogy a típus amit a TL866-nak megadtam, más volt, mint ami a műszerben van, így sosem fog kiderülni, hogy valójában hibás volt-e az EEPROM), kicseréltem egy újra. Ezúttal foglalatba tettem, így esetleg legközelebb egyszerűbb lesz cserélni.


Írtam egy új EPROM készletet is hozzá, az utolsó elérhető program kóddal.


Beraktam a Dallas NVRAM opciót is. Később kiderült, hogy lenne olcsóbb, jobb alternatíva:

Majd legközelebb!


Ahogy láthatod, a lefelé méréshatárváltó gomb törött. Ugyanúgy némely gomb időnként beragad. Rendeltem egy új gombkészletet (http://it-pro-hu.blogspot.com/2022/01/uj-cuccok-jottek-2.html), és azt is kicseréltem.


A szerkezet működőnek látszik, kivéve a kalibrációt. Most keresek egy helyet, ahol újrakalibráltathatom.


2022. január 19., szerda

Új cuccok jöttek 2.

Ahogy terveztem, folytatom az új érkezések szériát.

Keithley gombok

Van egy Keithley 2001 multiméterem. Van némi gond az előlapi gombjaival. Egy törött, pár beragad, ha megnyomod. A csere darabot, jó rég megrendeltem. Sajnos a 2000-eshez valót küldték, amin mások a feliratok.

Miután 2000-es multimétereim is vannak, megtartottam, mint cserealkatrész és újrarendeltem. Végre a jó jött. 


Vettem egy pár J107-es J-FET-et, alapból semmi érdekes sincs benne, viszont egy érdekes project része lesz nemsokára, ami egy régi elektronikai kirakósomat hivatott megoldani.
Vettem még 2A 6,3x32-es kerámia biztosítékokat az E1300A új tápaljzatához. Hát ezzel mellényúltam. Megnéztem a biztosíték tartót a régi modulon, de az újba 5x20-as kell:


Keithley 2010 / HP 34401A
Ez egy helyi beszerzés volt. Találtam egy Keithley 2010-es és egy HP 34401A multimétert. Szerencsére az eBay árak alatt. Még nem volt elég időm tesztelni, de az első tesztek biztatóak.