Akai - Media Lejátszó 2. Volumio

Letöltöttem és felraktam microSD kártyára a Volumio-t
Rákötöttem a HDMI-t, billentyűzetet, bekapcsoltam - semmi sincs a képernyőn (talán a felbontás)
Átvittem az egészet a 4Ks TV-re - semmi sincs a képernyőn
Kiszedtem a Wi-Fi modult - semmi sincs a képernyőn
Kicserétem a Pine64-et egy teljesen új darabra - semmi sincs a képernyőn
Lecseréltem a microSD-t más típusra - semmi sincs a képernyőn
Lecseréltem a microSD-t egy korábban használt Android TV disztribucióra - képernyő bekapcs, bootol
OLVASD EL AZT A NYAMVADT KÉZIKÖNYVET - te idióta! A Volumio egykártyás gépeken "headless" (nincs semmi a képernyőn)

Feldugtam a hálózatra, megvártam, hogy IP-t kapjon, és rácsattantam böngészőből. Íme:

Első feladat teljesítve
Szükségem lesz majd néhány beépülő modulra a teljes rendszerhez:

Tidal (Leginkább ezt használom online zenelejátszásra)
Körülnéztem. Nem vagyok boldog. Úgy tűnik, hogy a natív integráció nem létezik. Van néhány lehetőség:
1. Előfizetni a MyVolumio-ra és azon keresztül használni
2. Letölteni a zenéket lokálisan az AudFree-vel
3. UPNP-n/DLNA-n keresztül nyomni Android telefonról
Őszintén egyikért sem vagyok oda. Még nem döntöttem el, hogy mi legyen.
További olvasnivaló ehhez:
https://forum.volumio.org/tidal-playback-t8894.html
https://www.audfree.com/tidal/tidal-on-volumio.html
https://forum.volumio.org/tidal-native-plugin-myvolumio-t10682.html

16x2 (20x2) LCD kijelző - remélhetőleg a VFD amit rendeltem ugyanezt a kommunikációs protokolt használja
Úgy tűnik, elég sok információ van róla a neten. Csak össze kell szednem, majd összeépítenem.
Az a kérdés, hogyan fog működni a Pine64-el, miután az összes leírás Raspberry Pi-hoz készült.
Itt vannak a Github repók a kódhoz:
https://github.com/Saiyato/volumio-pydpiper-plugin
https://github.com/dhrone/pydPiper
https://github.com/JedS/Raspdac
A bekötés:
https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEofydMRXKnxbI_1hlqDlAkmJieTCGi88STI2psE4lwKaTFRpdkxHLkvL6lrSuR9mNgjXZ9zeN0SWjZXNQpr1VTJ6mIulkeJI53kVSY7NQaXmQmKdLPqHhlcrUdx3Agack_fgYwmAf1quy/s1600/Volumio+LCD+1.jpg
I2C csatoló (még nem döntöttem el, hogy használom-e):
https://forum.volumio.org/display-16x2-and-i2c-interface-t9549.html

Inkrementális Jeladó (az az izé, ami mostanság hangerőszabályzót játszik a Hi-Fi-n)
Úgy tűnik, hogy az inkrementális jeladó beépülő modulja gyárilag benne van a firmware-ben, csak engedélyezni kell.
Itt van a bekötés és a dokumentáció:
https://github.com/Saiyato/volumio-rotary-encoder-plugin
Több helyen, azt olvastam, hogy megbízhatatlan. Itt van egy alternatív megoldás:
https://forum.volumio.org/getting-rotary-encoder-working-t9690.html
Meglátjuk, melyik a működő megoldás.

Gombok/Általános Ki-, Bemenet
A dobozon alapból van három gomb. Az a tervem, hogy megtartom ezeket, és felhasználom... fogalmam sincs még, hogy mire. Később majd kitalálom. A gombokat esetleg át is cimkézem.
Na de mindegy is. Itt a beépülő modul:
https://github.com/tomatpasser/gpio-buttons
https://github.com/volumio/volumio-plugins/tree/master/plugins/system_controller/gpio-buttons

Bluetooth
A telefonomról bluetooth-on keresztül is szeretnék zenét lejátszani. Így kerestem hozzá megoldást. Itt találtam egyet:
https://forum.volumio.org/volumio-bluetooth-receiver-t8937.html

Infravörös Távirányító
Itt egy belépési pont ahhoz a megoldáshoz, amit használni szeretnék:
https://forum.volumio.org/control-guide-for-raspberry-t9700.html

Összeszedtem az összes információt, amiről azt gondolom, szükséges a VolumIO projectemhez. Azzal fogom folytatni, hogy összekötöm és felkonfigurálom a dolgokat tételenként.

Akai - kibelezve

Ahogy korábban írtam róla, internetes zenelejátszással akarom bővíteni a retró Akai Hi-Fi tornyomat.
A terv a következő volt:
Veszek valami olcsó cuccot ami beleillik a rendszerembe.
Kidobok belőle mindent.
Beleépítem a következőket:
- Raspberry Pi + VolumIO
- Valami tápegység
- Valami DAC
- Valami karakteres kijelző
- Rotary encoder
- Infra vevő

Kerestem "donor" eszközt. Végül a választásom egy Akai AT-A1 tuner lett. Azt a darabot amit fel fogok használni 17 fontért vettem Angliából.

Kibontottam a dobozt. Így néz ki eredetileg belülről:

Eltávolítottam mindent ami feleslegesnek tűnt:

Rendeltem még pár dolgot ami a dobozba megy:

Ez a jelenlegi állapot. Később folytatom.

Akai - régi szerelem

Rég nem írtam blogot. Jó okom volt rá, de ez nem publikus. Úgy látszik, az ok elmúlt, így visszatérek.
Az elektronika, CNC marás, 3D nyomtatás és sok más szenvedélyem mellett, van egy régi szerelmem a zene és a Hi-Fi. Hogy őszinte legyek majdnem 40 éve (38, ha pontos akarok lenni) ez vezetett az elektronika világába.
11 éves voltam amikor az első Hi-Fi torony megérkezett a családomba. Az első pillanattól kezdve azon törtem a fejem, hogyan tudnám kibővíteni a képességeit, később pedig azon, hogyan tudnám javítani a hangminőségét. Ez vezetett az audio elektronika világába, erősítők és más dolgok építéséhez.
A hetvenes, nyolcvanas években a "vasfüggöny" mögött nőttem fel. Ebben az időben nem sok árú érkezett a nyugati világból. Magyarországon nagyjából csak az Akai készülékei voltak széleskörben elérhetőek abból a tényből következően, hogy a Videoton az Akai gyártóbázisa volt itthon.
1984-ben tartottak egy bemutatót Budapesten egy étteremben. Itt hozzám került egy kis termékkatalógus, ami jó ideig a Hi-Fi bibliám, a vágyaim forrása volt. Szerettem volna birtokolni a legjobb készülékeket ebből a katalógusból - ami sajnos mára valahol elveszett.
Az elmúlt évben ez a vágy újra felerősödött a fejemben, sok év feledés után.
Tehát elkezdtem gyűjtögetni.
Ma elmondhatom, hogy rendelkezem a teljes készlettel amit akkoriban szerettem volna. Aktuálisan picit többel is, de a "projekt"-et még nem fejeztem be. Valószínüleg pár darabot el fogok adni belőle, párat még le fogok cserélni.
Itt a jelenlegi gyűjtemény:

Néhány eszköz jó állapotban van. Mások külső és belső törődést igényelnek. Az elkövetkező hónapokban talán években, azt tervezem, hogy működő, esztétikailag jó állapotba hozom ezeket (némi külső segítséggel).
Ezen túl tervezek építeni egy állványt hozzá, amiben elfér az összes darab amit meg akarok tartani.
Továbbá azt tervezem, hogy olyan tudást adok a rendszerhez, ami illeszkedik a design-ba, de születésekor nem volt elérhető, mint az internetes zenelejátszás.

Események láncolata

Mindíg elgondolkozom azon, miért kezdek bele több projectbe mint amit befejezek.

Az egyik ok, az "Események láncolata". Belekezdek valamibe, kiderül, hogy valami hiányzik belőle, a hiány új projectet szül, majd abból is hiányzik valami - újabb project és már meg is született az események láncolata.

Van jónéhány nyitott dolog és semmi sincs befejezve.

Nézzük az aktuálisat:

Újra akartam gyártani a zene lejátszó környezetemet. Az első jelút a bakelit lemez lenne.

1. Megjavítottam a Mission 705-ös hangfalaim keresztváltóit (kicseréltem egy pár őskövület Tesla kondit)

2. Megjavítottam a NAD 5120-as lemezjátszóm (kidobtam a növesztett kábelét, RCA aljzatokat kapott, kicseréltem a szíjjat, beállítottam a karliftet)

3. Akartam egy új RIAA korrektort, építettem is egy HFM-I-et picit újragondolva a tápját (http://it-pro-hu.blogspot.com/2019/02/hfm-i-ujragondolva.html, http://it-pro-hu.blogspot.com/2019/03/hfm-i-2.html, http://it-pro-hu.blogspot.com/2019/04/hfm-i-3.html)

4. Ez az a pont ahol az "események láncolata" elindul. Az jutott eszembe, hogy meg akarom mérni a korrektor átvitelét mielőtt bekötöm a rendszerbe. Vettem egy HP 8903B Audio Analizátort (nem csak ehhez a projecthez, ez már régen tervbe volt véve).

5. NT1. Van egy rakás műszerem, de valahogy sosem kellett PC-hez kötnöm ezeket mindeddig (gondolkoztam rajta, hogy majd egyszercsak). Grafikonok rajzolása a 8903B-ből ennélkül viszont nem megy. Sajnos nem találtam olyan GP-IB interfészt a piacon ami tetszett volna, tehát megszületett az első "nem tervezett" project. Találtam egy Arduino alapú megoldást, de abszolult utáltam a hardver megvalósítását, így terveztem hozzá saját hardvert  (http://pakahuszar.blogspot.com/2019/04/gp-ib.html, http://pakahuszar.blogspot.com/2019/04/gp-ib-2.html)

NT2. Nem tetszett az interface szoftvere sem, sem a megvalósítás, sem a licensz. Tehát elkezdtem írni egy teljesen új szoftvert nulláról (még nincs kész, de lassan már tesztelhető lesz, ha nem landol ez is a befejezetlen projectjeim listáján, mint sok más korábban).

NT3. A bejegyzéseimre reagálva valaki megkérdezte, hogy nem akarom-e árusítani a GP-IB interface-t amit csináltam. Elkezdtem gondolkodni - miért ne?

Ha árusítom, korrektül akarom kezelni a hardver terveket és a szoftvert. Nem akarok befejezetlen terveket, vagy szoftvert publikálni, tehát felépítettem magamnak egy git branching modelt, hogy ezt el tudjam érni. Itt újra felszínre került egy régi gondom. A KiCAD alkatrész könyvtár kezelése horror. A hardver terveimet külső függőségek nélkül szeretném publikálni (Ez alatt azt értem, hogy ha valaki megnyitja a kapcsolási rajzomat, az igazi komponenseket kapjon és ne dobozokat kérdőjelekkel). Megpróbáltam használni a KiCAD archive plugin-ját. Sikertelenül. Beregisztráltam, de el sem indult. Egy pár nap keresgélés, kérdezősködés után sem lett eredménye.
Tehát megszületett a Nem-Tervezett-3 project. Írni egy alkalmazást (nem KiCAD plugin-t) ami automatikusan kezeli a káoszt a hardver projectjeimen (.Net Core 2.1-ben kezdtem el írni, van is valami előrehaladás, de ez egy későbbi bejegyzés témája lesz)

Na szóval. Ez az egyik módja, hogy befejezetlen projectek szülessenek.

HFM-I 3.

Két hete tologatom az asztalomon a beforrasztott SMD HFM-I panelt. Ennek az az oka. hogy nem akartam közvetlenül próba nélkül ráadni azt a 28V váltófeszültséget ami kell neki.
Olyan szerda környékén rávettem magam, hogy nekiálljak. Bekötöttem az új beszerzésű variac-om (erről még lesz szó), majd egy laza mozdulattal lecsapta a kismegszakítót (persze nem csodálkozom. Egy másfél kilowattos toroidnak, lágyindító nélkül, ez a dolga).
Na szóval variac félrerak, DC táp beköt. Ugye van a panelen egy graetz híd, teljesen mindegy, hogy AC, vagy DC jön be, a dolognak működnie kell. Szép nyugodtan, terhetőáramot figyelve, kimeneti feszültséget mérve feltekertem a betápot. Szépen működik a Jung szabályozók atom stabilak.
Ok. Rákötöttem a cucc saját kis 20VA-s toroid trafóját. Semmi sem változott, a táp működik.
Akkor most jöhet a függvénygenerátor és a szkóp.

Egyik csatorna, kimenet: büdös nagy semmi.
Másik csatorna, kimenet: Jó nagy DC-re szuperponált kimenőjel. AC csatolt az áramkör, nem értem, hogy mit keres ott az a DC. Ez késő este volt, aludtam rá egyet.
Másnap kiderült az ok. Mind a bemeneti, mind a kimeneti tantál kondik fordítva vannak a terven (még jó, hogy nem gyulladt ki az egész).
Kondikat mogfordítottam. DC eltűnt.
Mérem a másik (teljesen kuka) csatorna bemenetét, már ott sincs bemenőjel - tettes a csatlakozó, rossz az egyik krimpelés a próbára összerakott kábelen. Kicsrélem, elindul a másik csatorna is.
Kevesebb, néha több
Még egy dolgot vettem észre. 2mV bemenő jelnél valami elképesztően zajos amit a szkóp képernyőjén látok (még akkor is, ha közvetlenül egy koax kábellel összekötöm a jelgenerátort a szkóppal):

Az a gyanúm, hogy valami nagyfrekis zajt szed össze. a szkóp meg a maga 100MHz sávszélességével ezt ki is rakja az ernyőre (próbáltam a 20MHz sávszélesség korlátot, nem lett sokkal jobb).
Az is alátámasztja a nagyfrekis zaj elméletem, hogy ebből a kimeneten már nincs meg semmi.
Ezzel a zaj témával majd még foglalkozom.

Ezek után, így ahogy van, dobozolatlanul, bekötöttem a rendszerbe. Szól, alapzaj nincs, brumm, csak egészen minimális maximumra tekert hangerőnél. De ugye itt az a csoda, hogy csak ennyit szed fel doboz nélkül.

Mostmár csak a postára vár, hogy ez

és ez

ideérjen Kínából.

HFM-I 2.

Annak ellenére, hogy a korábbi HFM-I tervem egyenlőre nem épült meg, terveztem egy az előbbinél költséghatékonyabban kivitelezhető, tápegységgel egybe integrált, SMD verziót. Az eredeti tápegység helyett egy Jung 2000 szabályozó került bele, némi ésszerűnek tűnő módasítéssal.

Ahogy a korábbi furatszerelt verzió még nem készült el, ez igen. A beforrasztott panel kipróbálásra, dobozolásra vár az asztalomon.

HFM-I újragondolva

Csak mert nem tudok nyugton a seggemen maradni. Piszkosul kicsi a befejezett projectjeim aránya, így most belefogtam egy újabba.
Az elektronikai érdeklődésem annak idején az audio cuccokkal indult. Így most kicsit visszatérek oda.
Arra gondoltam, hogy elsőnek megépítem gyerekkorom ikonikus cuccát, kicsit újragondolva, kicsit javított alkatrészekkel. Az alany a valamikori Hi-Fi Magazin lemezjátszó korrektora (műveltebbeknek RIAA), a HFM-I.
Az eredeti cikk itt:
http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM1017.HTM
és itt:
http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM1211.HTM
található.
Szóval a terv, hogy az eredeti kondenzátorokat lecserélem ahol lehet fóliára (WIMA MKP és MKS), a szűrőben pedig polisztirén kondikra. Ahol maradt a polarizált kondi, oda a tantál helyet jó minőségű aluminium elektrolit kerül (Nichicon FG).
Az eredeti tranzisztorok már beszerezhetetlenek, ide egyenlőre BC550C/BC560C párost választottam (szívesen veszek bármilyen más ötletet).
Az eredeti tápegységet úgy hajítom ki, ahogy van. Helyette a Jung 2000 nevű feszültségszabályozóból kiindulva, néhány saját ötletemet hozzátéve fogok valamit tervezni (ezt még el sem kezdtem)
Ami elkészült, ebbe a GitLab repo-ba kerül:
https://gitlab.com/suf/suf-electronics-HFM-I

És most egy kis parasztvakításnak, jöjjön a panel modelje:

Státusz

Jó ideje nem írtam ide semmit.
Tulajdonképpen nem volt kedvem írni. Ez nem jelenti azt, hogy nem történik semmi körülöttem.
A fő oka, hogy most újra írok, a Curve Tracer projectem státusza. Hosszas, küzdelmes periódus után, a project elérte az első mérföldkövet. Elkezdett működni. Ez alatt azt értem, hogy a teljes mérési lánc összeállt. Azért még hosszú út áll előttem a kész eszközig.
Az elmúlt időben egyre többet beszélgetek "audióban érdekelt" emberekkel, kicsit visszamentem a gyerekkoromba és elkezdtem a saját hngrendszeremen dolgozni.
Megjevítottam és kicsit módosítottam a jó öreg NAD5120-as lemezjátszóüm. Megjavítottam a Mission 705-ös hangfalaim, és összeszedtem pár retro komponenst az eBay-en.
Most van egy viszonylag jó hangú rendszerem. Azt tervezem, hogy pár dolgot saját gyártásúra cserélek (visszamenve az elektronikában oda, ahonnan indultam).
Valami viszket itt belül mióta megláttam az első Fostex szélessávú tölcséres hangfalat a Hobbielektronika füzetekben. Ez bő öt éve lehetett. Azóta tervezgetem, hogy építek egy párat. Most, hogy az audio cuccaim újra elkezdtek működni, elérkezettnek láttam az időt, hogy összekoszoljam a kezem.
Elkezdtem építeni egy Fostex FE108E Sigma alapú dobozt. Hogy pontos legyek a Fostex oldaláról származó javasolt darabról van szó.

Hang és Technika

Mondtam már, hogy őrült vagyok? Nem? Pedig igen.
Hogy az elején kezdjem a történetet:
Valamikor gyerekkoromban az elektronikával való ismerkedést, mint sokan mások én is az audio technikával kezdtem. A történet 1981-re nyúlik vissza, amikor a családunkban megjelent az első Hi-Fi torony. Nevezetesen a "Kis Vidi". Viszonylag gyorsan kiderült, hogy a hangminősége nem kevés kivánnivalót hagy maga után. Ekkor elkezdtek mindenféle audió elektronikák kikerülni a kezeim közül (Quad 405, STK, HFM I. stb.)
Eltelt pár év, elmúltak a gimnazista évek, velük együtt elmúlt az átkos is, a hiánygazdaságával egyetemben. Kerültek hozzám mindenféle elektronikák, és arra jutottam, hogy már nincs mit építsek. Áteveztem az informatika világába.
Sok év telt el anélkül, hogy a forrasztópákát a kezembe vettem volna. Ez tartott olyan 2008-9-ig.
Ekkor valamilyen indíttatásból, újra erősítőt akartam építeni (amiből persze teljesen más lett, de ez egy másik történet).
Amikor épp az új erősítőépítős korszakom tombolt, a kezembe akadt a Hang és Technika című magazin. Ez a lap 1999-2000-ig élt és összesen 8 lapszáma jelent meg (akkoriban egy kiadóban dolgozva még az is megfordult a fejemben, hogy fel kellene éleszteni).

Különböző forrásokból sikerült megszereznem az összes lapszámot, majd "őrülthöz" illően bescanneltem, retusáltam az egészet, nem kevés munkával. A project akkor ennyiben is maradt. Hosszasan tervezgettem, hogy megkeresem Huszti Zsoltot (Zsolt Audio, Heed Audio) a lap főszerkesztőjét, hogy közkincsé tehessem a kiadványt. Ez csak terv maradt, egy pár héttel ezelőttig.
Ekkor sietett segítségemre Rácz Peti barátom, aki felvette a kapcsolatot Huszti Zsoltal. Így most az ő engedélyével közzéteszem a nyolc lapszám PDF-jét.
A lapszámok itt a blog kezdőlapján bal oldalt a Hang és Technika cím alatt találhatóak, tölthetőek le.
Köszönettel Huszti Zsoltnak és Rácz Petinek.

Fejhallgató tartó

Miután a 3D nyomtatás el kezdett működni, akartam még néhány dolgot csinálni.
Tegnap leporoltam a jó rég nem használt trigonometriai tudásom. Itt az eredmény:

Bemutatom a vadiúj fejhallgatótartóm.

Kinyomtatva:

Munkában::

A fájlokat kiraktam a thingiverse-re.

Újabb Kickstarter project

Mint zeneszerető Audiofil idióta, igen nagy ellensége vagyok az mp3-nak. Nálam FLAC, ALAC, CD, SACD megy. A hordozható zenelejátszókba (na meg a PC-kbe) szerelt audio kimenetek minőségétől meg kiver a víz.
Ma akadtam erre a szerkezetre:
https://www.kickstarter.com/projects/1003614822/ponomusic-where-your-soul-rediscovers-music

Nagyon tetszik a hozzáállás. Talán lesz valami előrelépés a hulladékok visszaszorítása terén.
Nem, ne gyere nekem semmi iRuletheworld termékkel! Attól, hogy Wolfson D/A van benne a végfok még katasztrófa.
Én magam részéről sajnos nem fogok ebbe a kampányba beszállni, pedig szeretnék. Hogy miért? Mert évente, max egyszer fordul elő, hogy hordozható zenelejátszót használok a maga valójában. Ezen túl, vagy az otthoni cucc szól, vagy az irodában a füles, vagy az autómban a rádió/zenelejátszó. Így nincs szükségem a szerkezetre.
Azért támogatásképp, kirakom a blogomba oldalra.