Arra gondoltam, hogy írok róla, és az egész jelenlegi állapotról némi véleményt.
Igen, megtehetném, hogy ezt elküldöm a szerkesztőségnek, és nem teszem ki nyilvánosan. Hogy miért is választottam inkább a nyilvánosságot?
Mert azt gondolom, hogy ez ad lehetőséget a konstruktív vitára, ebből pedig talán születhet olyan információ, ami a szerkesztőség számára lehetőséget ad a fejlődésre.
A főszerkesztő a vezércikkében deklarálta, hogy nem kíván teret adni a rádióamatőr berkek belső politikai csatározásainak. Ez kifejezetten üdvözítő. Az elmúlt időszakban túl sok egymásnak üzengetés jelent meg a lap hasábjain ebben a témában. Ennek azt gondolom, nincs itt helye.
Szintén a vezércikkben előkerül az interneten terjedő, jól rosszul scannelt lappéldányok témája. Ex catedra ki nem jelenti a főszerkesztő úr, hogy ezt elítéli, ugyanakkor a sorok között olvasva, az elutasítás látható.
Itt van az a pont, ahol vitatkoznék az állásponttal.
Azzal, hogy tiltjuk, cikkekben ágálunk ellene, ez a jelenség nem fog megszűnni, vagy csökkenni. Kicsit olyan mint az illegális videó és zene letöltés. Akkor szorult háttérbe, amikor a szolgáltatók felismerték, mik azok a csatornák, módszerek amikkel az emberek számára könnyen elérhetővé tesszük a tartalmat, fizetett formában.
Az eddigi Dimag online előfizetés, ami egy vicc, nem ilyen. Továbbá azt gondolom, hogy a papír alapú lap ezeréves példányainak raktározása, hogy majd valaki vesz belőle, szintén nem járható út.
Ha rajtam múlna, jó eséllyel gyorsan kiárusítanám, vagy szimplán bezúzatnám a régi lapszámokat. Helyette elérhetővé tenném, digitális formában, jó minőségben a régi lapszámokat. CDn, USB kulcson, internetes letöltéssel. A világ nagy kiadói ezzel a módszerrel élnek, talán érdemes tanulni tőlük.
Tartalmi arányok
A lap hirdetés tartalma elég alacsony. Ami az olvasó szempontjából mindenképp üdvözítő, ugyanakkor kérdéses, hogy képes-e így fenntartani a lap önmagát.
Kicsit azt érzem ugyanakkor a cikkekről, hogy számomra túl sok a töltelék anyag.
Nem mondom, hogy nincs szükség némi nyelvészkedésre (bár magam részéről, nem vagyok oda érte), ugyanakkor első cikként berakni, rögtön a vezércikk után, nem tűnik szerencsés választásnak. Továbbá pont egy nyelvi cikkben ordas sajtóhiba (hiányzó betűk, hááát...)
A hőkameráról szóló cikk: A főszerkesztő úr, saját magát tanárként jegyzi. Ebből a cikkből az tűnik ki, hogy talán fizika tanár. A hőkamera az elektronikában egy jól használható eszköz. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy még a cikkben ismertetett eszközt sem az átlag magyar amatőr pénztárcájához szabták (sajnos). Azt érzem, hogy a cikk terjedelme ide túl sok (5 teljes oldal), ugyanakkor nem tér ki azokra a megoldásokra, amikkel egy amatőrnek esetleg lehet lehetősége kísérletezni.
A léptetőmotoros cikk nekem egy komoly kettősséget ad. Egyfelől örülök neki, hogy sikerült elszakadni a valami őskövületben újrarajzolt kapcsolásoktól és KiCAD rajz került a cikkbe, ugyanakkor nyák tervezés a Tango-ban, 2022-ben, enyhén szólva is necces, főleg, hogy a fent említett KiCAD ezt a feladatot játszi könnyedséggel ellátja, ráadásul a kapcsolási rajzzal integrált módon. A cikk ábrákra hivatkozik, amik hiányoznak a forrásként megjelölt honlapról.
A rádióamatőr tartalmakról, nem tudok nyilatkozni, mert magam nem vagyok rádióamatőr. Itt csak egy dolog ütötte meg a szememet. A középső rádióamatőr naptár. Azt gondolom, akit ez érint, az kirakná a falra. Ehhez az A3-as méret kicsi. Akit meg nem érint annak, csak felesleges helykitöltő. Azt gondolom, szerencsésebb lett volna plakátként (minimum A2-ben) mellékelni a laphoz.
A dBm ismertetése. Ez, a többi logaritmikus mértékegységgel együtt, egy igen jó cikkben megtalálható a magyar nyelvű wikipedián (https://hu.wikipedia.org/wiki/Decibel). Ezt itt sajnos felesleges helykitöltőnek érzem, főleg úgy, hogy nem kapcsolódik egy esetleges cikksorozathoz az elektronikában használt mértékegységekről és alapszámításokról.
Az OTL fejhallgató erősítő cikk bevezetőjébe, úgy érzem, egy nem épp szerencsés kijelentés került:
"...az viszont tény, hogy hangzás tekintetében az elektroncsőnek nincs párja."
"...az viszont tény, hogy hangzás tekintetében az elektroncsőnek nincs párja."
Hát erre annyi megjegyzésem lenne, hogy jajj. Ez pontosan olyan kijelentés ami szembe megy a fent deklarált politikai függetlenséggel. Ez a DIY Audio közösségben, sok esetben két olyan tábor vitája, akik egy kanál vízben fojtanák meg egymást. Cső kontra félvezető.
A Li-Ion akkuk bontása, hát egy igen veszélyes és ingoványos talaj. Ezek az eszközök, rosszul kezelve, tűzveszélyesek, nem is kicsit. A hozzá tartozó elméleti alapok, töltési és kezelési megoldások nélkül ez a cikk, minimum életveszélyes. Sajnos azt sugalja, hogy a Li-ion cellákkal való munka, pont olyan egyszerű, mint az NiCd, vagy a NiMh, ami sajnos nem igaz.
Internetes megjelenés
Immáron 9. éve a felhőben létező devops emberként, a hideg kiráz, ha meglátok valamit ami egy "tárhelyszolgáltatónál" van. Tudom én, hogy támogassuk a magyar szolgáltatókat, meg satöbbi. Csak az a baj, hogy a magyar szolgáltatók nem nőttek fel a nemzetközi felhőszolgáltatók 9 évvel ezelőtti szintjének közelébe sem.
Egy kis adalék, hogy miért nem használunk helyi tárhelyszolgáltatót:
Engem kb. megvernek, ha ez A alatt van, de linuxon (itt nginx és exim van,szóval feltételezem, hogy linux) inkább az A+ az elvárt.
Az oldal maga, sajnos statikus házi barkácsnak néz ki. Ha dinamikus, a lapot támogató internetes megjelenésre van szükség (mint ami itt a helyzet), akkor valami CMS rendszert kéne használni, abból sem valami sufnituningot. Vannak jó, ingyenes, könnyen összerakható megoldások (WordPress, Joomla, Drupal, csak, hogy párat említsek)
Sajnos az oldal információtartalma egyenlőre nulla. Ez azért is aggályos, mert amikor ezt a cikket írom, 2022.01.29. van. A lap 2022.01.10-én jelent meg elvileg. A lapban van olyan cikk, ami arra hivatkozik, hogy az építéshez szükséges egyéb tartalmak a lap weboldaláról tölthetőek le. Ennek bő két héttel a megjelenés után, még nyoma sincs.
Én azt is megértem, ha a jelenlegi egy ideiglenes valami és fejlesztés alatt áll az oldal, de akkor ezt jó nagy betűkkel ki kellene írni, mert ez így komoly arcvesztés.
Hiányzik továbbá, legalább egy hivatkozás erejéig, a régi web oldalra mutató link, még erről a véglegesnek nem tekinthető oldalról is, mutatván a jogfolytonosságot.
Facebook
A Facebook oldal, nagyjából nem működik. Az, hogy a teljes januárban összesen három, kizárólag a lap megjelenésével kapcsolatos információ került ki, elképesztően kevés, egy élő közösség fenntartásához
Youtube csatorna
Erre az egyik barátom hívta fel a figyelmemet:
Hiányzó szolgáltatások
A web, a Facebook, és a Youtube jó dolog. Ugyanakkor mi itt a 21. században és technológiai dolgokkal foglalkozunk. Hardver és szoftver fejlesztés a fókusz. Ezekhez ma én úgy gondolom hogy elengedhetetlen, az információk megjelenítése valamilyen verziókövető rendszerben. Ezek ma már nem csak a szoftverek, hardver tervek követését teszik lehetővé, hanem kezelik a kapcsolódó hibabejelentést, a közösség hozzáfejlesztéseit. Ezért is tartom kiemelten fontosnak egy ilyen rendszer beüzemelését a Rádiótechnikánál.
Eltöltvén pár évet szaklapok szerkesztőségében, látom azt a problémát, hogy a papír alapú nyomtatványokkal foglalkozó sajtó szakemberek, nem tudnak mit kezdeni az elektronikus médiával. Meg kell értsük, hogy olyan, hogy az a fogalom, hogy havilap, a szó klasszikus értelmében, megszűnt létezni. Csak úgy tud működni, ha napi szintű interakciója van elektronikus formában, az olvasóközönséggel.
El kellene gondolkozni azon, hogy kik alkotják is a megújult Rádiótechnika célcsoportját. Van egy rakás elektronikai, vagy elektronikához kapcsolódó téma, amivel érdemes lenne foglalkozni. A teljesség igénye nélkül: 3D nyomtatás, CNC megmunkálás (lézer, stb.), Digitális model vasút, DIY Audio, robotika, stb.
Azt gondolom, hogy a lap feladata lenne oktatni, a szakmai közösséget. Például, felnőtt egy olyan generáció, aki tud programozni, izgatáják ezek az elektronikai kütyük, ismerkedik az Arduino-val, Raspberry Pi-al, ugyanakkor az elektronikai ismeretei a nullánál is kevesebbek. Ezeknek az embereknek szüksége lenne olyan hiteles iránymutatásra, hogy a programozott "kütyüjeik", hogyan tudnak kapcsolódni a fizikai világhoz.
Szóval, egyenlőre kicsit csalódott vagyok, azon amit láttam. Ez a lap, sok ponton az elmúlt évek Rádiótechnika "hagyományait" követi. Egyenlőre csak alig látható bármi a változásból. Remélem javulni fog a helyzet.
Kapcsolódva a főszerkesztő úr vezércikkbeli szavaihoz, sem irigy, sem rosszindulatú nem kívánok lenni, hanem próbálnám ezt, mint építő jellegű kritika megfogalmazni. Továbbá szándékomban áll, az erre a cikkre fordított idő 10%-ánál jelentősen több időt szánni arra, hogy cikket, cikkeket írjak a lapba, ugyanakkor még komoly fejlődésen kell átesnie a kiadványnak.
