Még decemberben írtam az új műhelyemről. Ez egy, az önkormányzattól bérelt pince. Szörnyű állapotban volt.
Eltelt azóta, több mint két hónap. Mostmár sokkal jobban néz ki.
A kitöredezett betonoszlopokat kijavították, megtörtént a festés és antisztatikus PVC burkolat került a padlóra.
Úgy döntöttem, hogy (részben) saját gyártású asztalaim lesznek. Volt olyan szerencsém, hogy 200x80x2,7cm-es bükk lapokat kaptam 32eFt-ért darabját (a mai fa árak, teljesen a horror kategóriába esnek). Az a tervem, hogy négy asztalom lesz. Egy forrasztani, mikroszkópnak és elektronikai munkához, egy sarokasztal a számítógépnek, egy a méréstechnikához (a műszereimmel), egy pedig mechanikai munkához (ha őszinte akarok lenni, akkor ez összesen ~7m2 asztalfelület, amit meg tudok tölteni a kuplerájommal 😂).
Az asztallapokon túl, vettem még acél munkalap vázakat. A lapok, csak méretre lesznek vágva (kizárólag a sarokasztal), lecsiszolva és olajjal beeresztve.
Itt a sarokasztal, már csak az olajozásra vár (levágva, lecsiszolva).
Ezt a projectet immár egy éve félreraktam. Nagyjából a következők miatt:
Nem találtam megfelelő megoldást a tetőre és az üveg/plexi lapra
Le kellett volna gyártanom a hátlap betéteit, de miután a CNC meghalt, ez is meghalt vele
Nem tetszett a famunka amit elkövettem
Az üveg/plexi ügy:
A probléma ott van, hogy milyen üveget/plexit/stb. használjak a LED-ek teteján ami átengedi az UV fényt. Még egy UV integrátort is vettem az eBay-en (valami 20 dollárért), hogy mérni tudjam az átengedett UV fény mennyiségét.
Kb. két hónapja egy ötlet pattant ki a fejemből. Rájöttem, hogy egész idő alatt fordítva gondolkoztam.
Mi van, ha az egész cuccot a feje tetejére állítom?
Nincs szükségem semmilyen anyagra a LEDek és a maszk közé.
Ha a maszkot a panel tetejére rakom, látom az igazítást és nem csak saccolom.
A következő lépés egy új doboz tervezése és építése. Egy kicsit továbbgondoltam a dolgot. az egészet egy lapos zárt dobozba rakom (felnyitható tető nélkül) és a munkadarabnak csinálok egy fiókot. Ez így kevesebb helyet foglal, miután lehet a tetejére is pakolni.
Tehát terveztem egy új dobozt:
A világító paneleket fejreállítottam, és adtam hozzá két fiókot. A felső a munkadarabot tartja a levilágítás alatt, az alsó pedig egy tárolórekesz az üres NYÁKoknak.
Ezt a tervet szét kell szednem a darabjaira, hogy gyártható legyen. A kérdés amit meg kell válaszolnom, hogy legyártsam-e magam, vagy rendeljem meg a darabjait valahol.
Ez egy rövid történet. Tegnap reggel, amikor az iroda felé vezettem, eszembe jutott, hogyan tudom a breadboardok egy régi problémáját megoldani. Ha valami széles cuccot dugok bele, egyszerűen nem marad elég üres lyuk a csatlakozó kábeleknek.
Némelyek igen vad megoldással próbálkoztak:
Mi van, ha kettévágok egy breadboardot, rászerelek két fióksínt, és széthúzom abba a pozicióba, ahol a belerakandó cucc szabadon hagyja a négy üres lyukat minden lábhoz:
A nap folyamán a megterveztem a cuccot, csak a fejemben. Nem rajzoltam, nem írtam egy sort sem. Délután volt egy pici időm és befutottam az Obiba, hogy összeszedjem a hiányzó dolgokat. Fióksínt, alu L idomot, és fenyőlécet vettem (van fenyő faanyag otthon, csak meg akartam spórolni a hosszas famunkát).
Este, amikor a család elment aludni, nekiálltam.
Fogtam a három breadboard egyikét és kettévágtam a proxxon mikró asztali körfűrésszel.
Levágtam a szükséges NYÁK alaplemezt, az aluprofilt és a fát is. Fúrtam egy rakás lyukat, majd összecsavaroztam az egészet. Amikor kész lett az alap ráragasztottam a breadboardokat, az eleve az alján lévő kétoldalas ragaccsal.
Kész. Kb. két óra munka volt vele.
Valószínüleg életem leggyorsabb projectje volt. :-)
Az elmúlt időszak szenvedése után folytatom a kicsit elhanyagolt projectjeimet is mint az UV levilágító.
Hála a CNC marónak megcsináltam a lyukakat a hátlapra:
Időzve még egy kicsit a 3D bitmap toolchainnél úgy gondoltam, a pici fiam is profitáljon belőle valamit.
Leültettem egy A4-es papír elé, és az elsős ákombákom betűivel leirattam vele rá a nevét. Jó nagyban.
Ez lett belőle:
És akkor elérkeztünk az első igazi CNC munkához.
Hogyan lesz egy bitmap képből (esetünkben jpg) használható végeredmény.
Amikor nekiálltam az látszott, hogy az egész a következő elemekből áll össze:
Valami képmanipulációs eszköz. Erre én hosszú évek óta a paint.net-et használom. Azt gondolom ide is jó lesz. Arra kell, hogy beállítsam a forrás kép paramétereit, pl. kontraszt, fényerő, méretezés, stb.
Kell valami ami a bitmapet vektorossá alakítja. Keresgélve erre a feladatra az Inkscape-et szemeltem ki, mert képes CADes formátumban (pl. DXF) dolgozni és ingyenes.
Kell ugye egy CAM szoftver. Elég sokat küzdöttem a HeeksCNC beüzemelésével, most megnézem, hogy használni tudom-e.
Végül a Machine Controller ugye a LinuxCNC.
Íme a forrás amiből kiindulok:
Első nekifutásra azt gondoltam nem kell rajta módosítanom semmit. Körülnézem a neten és kiderítettem, mit kell az InkScape-el csinálnom, hogy jó vektoros legyen.
Betöltöttem az Inkscape-be adtam neki egy A4-es méretet, hogy tudjam valamihez viszonyítani. Majd a Path/Trace Bitmap funkcióval (minden változtatás nélkül) vektoros formátumot csináltam belőle. Ajánlgatták még a Simplify funkciót, de az ennél a képnél nem működött jól.
Az eredményt lementettem és odaadtam a HeeksCNC-nek.
Amit tudtam: A betűkhöz pocket operation kell, a széléhez meg profile. Amit viszont nem tudtam, hogyan hagyjam ki az e és a betűk szigeteit. Hosszas szenvedés után sikerült kideríteni, hogy a betű és a sziget sketch-ét a combine művelettel kell összekötni miközben a sziget forgásirányát az óramutatóval ellentétes irányba kell fordítani.
Kész vagyok (azt hittem).
Elvonultam az elkészült művel a géphez. Nekiálltam szárazon futtatni a programot. Először közölte, hogy gáz van, mert nem ismer 4-es tool-t. Ok, legyártottam a 4.8mm-es marószárat, a 4-es pozicióba a LinuxCNC-n. Másodszorra közölte, hogy nem jó, mivel nem férek bele a méretekbe. Belenéztem a G-Code-ba, és már az első értékek egyikén egy 500mm feletti mozgás volt. És tényleg. Nem férek bele. Ez alapjaiban nem jó.
Vissza az InkScape-hez. Most odafigyelve próbálom az A4-es lapon elhelyezni a képet. Sehogysem jó. A lapbeállításból kiderül, hogy 90dpi-vel dolgozik. Rájövök, hogy ez fix érték. Nem is érdekli, hogy a bejövő jpg milyen dpi értékkel működik.
Előveszem a paint.net-et és átméretezem úgy, hogy 20x20 cm legyen 90dpi-vel. Újra InkScape, ez most itt jónak tűnik. Megcsinálom a vektoros formátumot. A korábbiakal ellentétben most nem svg-ben hanem dxf-ben mentem el.
HeeksCNC. Figyelve a méretekre megpróbálom végigcsinálom az egészet. Nem jó, a koordinátarendszer nincs a helyén. Újracsinálom az egészet az InkScape-ben ügyelve arra, hogy a kép a lap bal alsó sarkához legyen igazítva (mostmár tudom, hogy ez felesleges volt, mert a HeeksCNC-ben egy jól irányzott transform-mal a helyére tudtam volna rakni).
Újra HeeksCNC. Mostmár tetszik az eredmény:
Vissza a géphez. Nekiállok átkonfigurálni a gépet magát. Beállítom, hogy minden irányban a teljes méret negatív és pozitív tartományban is elérhető legyen. Ez megadja azt a szabadsági fokot, hogy oda rakjam egy adott munkánál a nulla pontot ahova akarom.
Elkezdek nullát állítani. Kiderül, hogy az X irány ellenkező irányban működik (valószínüleg valamit fordítva kötöttek be. Vissza a konfigurációhoz. Szoftverből megfordítom az X irány polaritását.
Mostmár jó. Szárazon jónak tűnik. Anyag befog, szerszám befog, motor felpörget. Hajrá...
Sok óra múlva az eredmény:
Némi utómunka (többszöri csiszolás és lakkozás):
Sajnos az alsó sor betűi nem lettek tökéletesek, mert nem volt megfelelően vékony szerszámom.
Visszatérve a CNC toolchan(ek)re:
Minden CNC toolchainben van egy közös elem. Ez a Machine Controller. Ez lesz amit a különböző típusú dolgok gyártásánál nem fogok változtatni.
Az eredeti elképzelésem az volt, hogy a Mach3-at használom.
Összeraktam a gépet, felraktam rá egy 64 bites Windows 8.1-et. Miután a 3D nyomtató Repetier Host-ja is Windows 8.1-en fut, logikus választásnak tűnt.
Itt jött a pofon.
A Mach3 kizárólag 32 bit-es OS-en fut. A gépben pedig 8GB RAM van, amit nem akartam elveszteni.
Ez így nem jó, nyomoztam tovább. Kiderült, hogy a Repetier Hostnak van Linuxos verziója.
Tehát költözés Linuxra:
Ubuntu + LinuxCNC + Repetier.
Aktuális Ubuntu felmegy. Elkezdtem LinuxCNC leírást keresni.
Az derült ki, hogy az Ubuntu-s elképzelésem alapvetően hibás. Megy a LinuxCNC Ubuntun, hát persze, arra lett tervezve. A Live CD is Ubuntu alapú, remek. A 8.04-re és a 10.04-re lett kitalálva. Ja hogy én a 12.04-en szeretném, vagy olyan elvetemült vagyok, hogy egész a 13.10-ig (mostmár 14.04-ig) is felmennék? Na azt felejtsem el.
További nyomozás. Úgy néz ki Debian-on megy. Ráadásul a Debian-nak van stock realtime kernel-e ami mégjobb.
Ubuntu letúr, Debian 7 felrak. Némi küzdés a Wi-Fi-vel, kiderül, hogy a Wi-Fi firmware-ek nagyrésze
zárt forráskódú, így még kell hozzá némi heggesztés, hogy menjen, de
végül is összeállt.
Ez alapján a leírás alapján: http://wiki.linuxcnc.org/cgi-bin/wiki.pl?Debian_Wheezy_Linux-Rt_Compile_LinuxCNC
a LinuxCNC is elindult némi küzdés árán.
Átvittem abba a helyiségbe a gépet, ahova a CNC-t szántam. A Wi-Fi megszünt működni (sok-sok vasbeton).
Vettem az USB stick helyett egy antennával felszerelt adaptert. Innen a Wi-Fi-m mesebeli... Hol volt, hol nem volt - ezen még kell majd javítani. Addig is marad az USB kulcs mint anyagszállítás.
Végre összekötöttem a géppel. Kellett kicsit állítgatni. A leírás gyakorlatilag használhatatlan. Künlönböző dokumentációkból, fórumokon elejtett félmondatokból állt össze a beállítás. Fionmhangolást még mindíg igényel.
Úgy döntöttem, hogy kipróbálom az egészet. Egyenlőre még CNSC (Computer NumberSUF Controlled) módban. A CNC koordinátái mozgathatóak a számítógépről, ráadásul a 4. axis-t is beüzemeltem. Ilyen módon, némi próbálkozás után elkövettem a rég félrerakott UV levilágító nyomógombjait.
És a gép, munka után némileg koszosan:
u.i.: Tudom, hogy mostanában kicsit sok a CNC, de lesz elektronika is hamarosan.
A 3D nyomtatóval változatlanul szenvedek. Most egy jó ideje nem próbálkoztam vele, addig nem is veszem elő újra amíg a végleges helyére nem tudom tenni.
A 3D megmunkálásnak viszont nem ez az egyetlen módja, sőtt nem is ez az egyetlen igényem rá. Már egy jó ideje szemezek egy rakás dologgal.
A történet valahol ott kezdődött amikor megvettem a fúróállványomat a Bosch barkácsgépemhez.
Ez alapvetően kellett, mert nélküle gyakorlatilag lehetetlen nyákot fúrni. Nem sokkal ezután elkezdtem godolkodni valami keresztasztal beszerzésén. Lehetett is kapni ehhez az álványhoz.
Ezt viszont nem vettem meg.
A folyamatos kínszenvedéseim a különböző készülékek dobozainak fúrásával vágásával azóta sem múltak el.
Arra gondoltam kicsit tovább lépek és veszek valamit amivel értelmesen lehet marni, mondjuk aluminiumot.
Találtam is egy szerkezetet, név szerint a Proxxon MF-70-es maróját.
Ez talán alkalmas lett volna a feladataim egy részéhez, de ezt is csak tervezgettem, nézegettem a lehetséges beszerzési forrásokat de vásárlás nem lett belőle.
Egy ideje a fejemben van a lehetőség, hogy építsek egy CNC marót. Ettől folyamatosan húzódozom, mert a szükséges tudás töredékével sem rendelkezem.
Egyszer azután nekiálltam és végiggondoltam, hogy mik lennének az elvárásaim egy ilyen szerkezettel szemben.
Íme: Nyomtatott áramköri lapok marása, fúrása:
Ha ezt meg tudom oldani, nagyban egyszerűsödik és felgyorsul az életem.
Valami ilyesmire gondolok:
Sokkal kevesebb vegyszerrel kell dolgoznom.
Legalábbis részlegesen megoldódik a kétoldalas nyákok gyártása.
Megszűnik a lassú, kimerítő, pontatlan kézi fúrás
Sokkal pontosabb nyákokat kapok (a jelenlegi eljárásnál, volt, hogy egy 40 lábú DIP tokot már nem tudtam beforrasztni a pontatlanság miatt)
Aluminium előlapok fúrása, marása:
Régi vágyam, hogy profi előlapokat/hátlapokat tudjak csinálni. Jó lenne, ha a 44cm-es Hi-Fi méret is menne de ha ennél valamivel kevesebb, az is túlélhető, maximum nem tudok az egész felületen mindenhova marni.
Fa alkatrészek fúrása marása:
Az UV levilágító kapcsán sokat küzdöttem a fa dolgokkal, és még nincs kész minden.
Ott van a "GainClone" ahhoz is kellenek fa alkatrészek.
Van a fejemben még számtalan ötlet, ahol jó lenne.
Minden egyéb:
Most pl. némi akril gravírozhatnék jut eszembe.
Ha már így összeszedtem a dolgokat elkezdtem keresgélni valami szerkezetet.
Találtam is egy szimpatikus darabot, a ShapeOko fedőnevűt.
Az oldal ahol (nem)rendelhető, kínál egy rakás opciót. Össze is raktam ami nekem kellene. Rendelés előtt elballagtam a magyar HobbiCNC fórumra és az igényeimmel meg ezzel a szerkezettel el kezdtem kérdezősködni, hogy vajon jó lesz-e ez nekem.
Hát kb. kiröhögtek. Pontosabban nem. Korrektül elmagyarázták, hogy ezt miért felejtsem el, de gyorsan. A konklúzió: A szerkezet nem elég merev ahhoz a mérethez amit akarok, a szíjhajtás meg nem elég erős és pontos. Trapézorsós meghajtás kellene, söt még inkább golyósorsós.
Kaptam ajánlásokat is, hogy kb. mit építsek. Már elkezdtem összeszedni a tudást, a beszerzési forrásokat, már majdnem neki is kezdtem egy gépészeti tervnek.
Majd magamba néztem: Én most tulajdonképpen mit csinálok?
EMBER! EHHEZ NAGYON NEM ÉRTESZ!
Visszakanyarodtam a ShapeOko-hoz azzal, hogy biztos nem ennyire hülyék akik ezt megépítették, csak jó a házi céljaimra.
Meg is rendeltem volna, de hónapok óta nincs MakerSlide, és csak a hitegetés megy.
Most a hétvégén beleakadtam véletlenül egy Kínai szerkezetbe:
Golyósorsó, komoly megmunkáló szerszám (nem a belehekkelt Dremel), PCs vezérlés (az imádott űbercsoda Arduino helyett), 4. axis opció, stb.
Ha összerakom a (nem)rendelhető ShapeOko árát akkor ott vagyok mint amenyibe ez kerül. Az egyetlen szívfájdalmam, hogy az áhított 44cm helyett, csak 39-et tud hozzában, de ezt a kompromisszumot hajlandó vagyok meghozni.
Az egyetlen kérdés ami maradt, hogy honnan? eBay/AliExpress Hong-Kong, vagy a magyar forgalmazótól. Mert igen ilyet is találtam (csak hát jelentősen a Kínai ár felett): http://www.variometrum.com/index.php?route=product/product&path=78&product_id=137
