Másfél éve vettem egy Keithley 2001-e multimétert. Egy nyilvánvaló problémája volt. Az elveszett kalibráció.
2022. január 20., csütörtök
Keithley 2001
2022. január 19., szerda
Új cuccok jöttek 2.
Ahogy terveztem, folytatom az új érkezések szériát.
Keithley gombok
Van egy Keithley 2001 multiméterem. Van némi gond az előlapi gombjaival. Egy törött, pár beragad, ha megnyomod. A csere darabot, jó rég megrendeltem. Sajnos a 2000-eshez valót küldték, amin mások a feliratok.
Miután 2000-es multimétereim is vannak, megtartottam, mint cserealkatrész és újrarendeltem. Végre a jó jött.
2022. január 8., szombat
Új cuccok jöttek 1.
Úgy döntöttem, hogy "postazsák" jellegű bejegyzéseket is fogok írni.
Itt is az első.
Mik jöttek mostanában.
Ahogy korábban írtam, az egyik E1300A VXI keret hálózati aljzata nagyjából felrobbant. A cseredarab megérkezett. Sajnos csak egy a rendelt kettőből. A következő pár napra tervezem, hogy kicserélem.
2022. január 4., kedd
HP E1300A - Csúnya bukta
Az elmúlt napokban a műszervezérlő szoftveremen dolgoztam. Ki akartam próbálni, amit összeraktam SCPI képes eszközön is (mostanában leginkább egy Keithley 199 multimétert használok a tesztekhez) .
Az első SCPI képes eszköz ami hirtelen a kezembe akadt az egy HP E1300A B méretű VXI keret volt multiméterrel és relékártyával (ebből a cuccból van három darabom).
Először ki akartam takarítani, javítani, ha szükséges.
(Olvasd tovább, a szöveg folytatódik az első adag kép után)
Minden letakarítva, a halott akksi csomagot lecseréltem egy elemtartóra. Ami maradt és még cserélnem kéne, az a Papst ventilátor. Az eredeti típus még ma is gyártásban van, de az árá elképesztő. 20.000Ft-ot kérnek érte (Ezt a két E1300A keretet ajándékba kaptam, van mégegy azért kemény 5000Ft-ot fizettem). Ennek a ventillátornak a zajszintje 36dB, ha új. Találtam egy Noctua modelt, ami azonos légszállítás mellett kemény 17dB-t produkál. Tudom, hogy ez nem "ipari" kivitel, de ezek az eszközök, csak ritkán lesznek használva a műhelyemben, tehát nekem ez a ventillátor is pont jó lesz bele. Egyenlőre még nem cseréltem le.
Csak próbaképpen bekötöttem a cuccot ráraktam egy GPIB adaptert és kipróbáltam, hogy tudok-e beszélgetni vele. Minden rendben levőnek tűnt az összeszerelés után.
Kikapcsoltam (!!!) a cuccot, elmentem a mosdóba. Onnan valami furcsa zajt hallottam. Vissza a szobába. Sűrű füst dőlt ki belőle és iszony büdös volt. Kirántottam a hálózati kábelt és nyomokban sem értettem, hogy mi történt.
Szétszedtem az egészet megint:
A szűrő a hálózati aljzatban kb. felrobbant.
Ez arra enged következtetni, hogy talán a cuccnak nincs további baja.
Rendeltem új csatlakozót, majd befejezem az összeszerelést, ha megjött.
2021. december 22., szerda
Dimag - PowerShell
Remélem ezért nem leszek keresztre feszítve.
Szóval: Használom a Dimag-ot, előfizetéses elektronikus újságok olvasására, de nem szeretem. Az alkalmazás is a hozzáállás is csapnivaló.
Szeretem, ha az éveken évtizedeken keresztül olvasott szaklapok megvannak a gépemen pdf-ben. Ez amolyan gyűjtőszenvedély féle (biztos orvoshoz kéne fordulnom).
Persze a Dimag-ból kiszedni a dolgokat nem igazán lehet. Elvégre arra szántak rengeteg energiát, hogy a holnapi napot is titkosítsák, arra meg nullát, hogy egy értelmezhető felhasználói élményt nyújtsanak.
Arra jutottam, hogy képernyőfotóként lementem az oldalakat, majd ebből csinálok pdf-et.
Ennek az első része mechanikus, igényel némi rendszeres precizitást. Szóval:
- Dimag Chrome-ban megnyit.
- Bal oldali oldalankénti navigáció kikapcsol
- Teljes képernyőre kirak (F11)
Így minden oldal, minden esetben ugyanoda kerül a képernyőn (az egyes oldalak középre, az oldalpárok két oldalra). A képeket egyes oldalnál <oldalszám>.jpg, oldalpárnál <páros oldal>-<páratlan oldal>.jpg néven mentem. Minden oldalszám szigorúan három számjegy.
Na eddig van a mechanikus munka (még gondolkozom, tudom-e tovább automatizálni). A lementett jpeg-ekre megy ez a PowerShell + ImageMagick script, és már kész is a friss ropogós pdf:
A fenti kód az én 4K monitorommal működik. Más monitorhoz át kell írni a méreteket.
Továbbá:
- Nem árulom el, melyik magazinnál használom.
- A saját infrastruktúrám az elkészült pdf-ek nem hagyják el.
- Amivel dolgozom, azt előfizettem, nincs benne semmi hack
Műszervezérlés - irányok
A dolgok változnak.
Amikor újrakezdtem a műszervezérlő projectemet, világos volt az irány előttem. Majd rájöttem pár dologra, ami arra késztetett, hogy újragondoljam a projectet, és hogy az egészet én hogyan látom.
Először is, ezt találtam: https://github.com/xyphro/UsbGpib
Ez pontosan az amire szükségem van. 90%-ban biztos vagyok, hogy a firmware amit fejlesztettem a saját panelemhez szükségtelen (meglepetések persze érhetnek, amikor ezt a saját panelemre a és a szoftverkörnyezetemhez próbálom adaptálni, de ennek kicsi az esélye).
A vezérlő szoftverembe bekerült egy plusz réteg a VISA fölé (alapvetően a soros-GPIB megoldásom miatt). Gondolkodtam rajta, hogy ez esetleg most kidobható lenne, de rájöttem, hogy vannak eszközök amik HID-t, vagy saját protokolt használnak, amiket nem tudok a VISA esernyő alá begyömöszölni.
Van egy nagy dilemmám a további fejlesztéssel kapcsolatban. A desktop műszervezérlő alkalmazásra gondolok itt.
A helyzet:
Ma a szoftver fejlesztés világában minden a mobilról a webről és a felhőről szól. Teljesen tiszta, hogy a világ ebbe az irányba halad. Még én is DevOps szakiként, felhő alapú web projecteken dolgozom, már jó pár éve.
De...
Mindig az a zavaró "de".
De a műszervezérlés világa, egy kicsit különbözik. Amit látok, érzek a műszer vezérlő és megjelenítő szoftverekről, hogy elsősorban nem web technológiák köré épültek. Ezek, változatlanul desktop alkalmazások. Én ezt nem akarom megváltoztatni. Kényelmesebb ezeket így használni, egyszerűbb közvetlenül kommunikálni a hardverrel, stb.
A saját szoftverem C#-ban kezdtem el fejleszteni .NET Framework-ön Visual Studioban, WinForms-al. Ez az a platform, amiben a legtöbb saját tapasztalatom van. Ha megtartom a lusta hozzáállásom, csak egyszerűen folytatom ezt és elfelejtem a dilemmám. Alapvetően magamnak fejlesztek, így nem igazán kell törődnöm ezzel.
De valami állandóan viszket a fejemben. A fenti technológia kezd túlhaladott lenni. A saját projectjeimet (a feladat megoldása mellett) tanulásra is használom. Szóval a kérdés: Milyen irányba menjek?
A másik dolog ami izgat ebben, a Linux. Kéne egy több platformon futó eszközt írnom? Saját magamnak, nem feltétlenül. Ha más is akarja használni ezt, akkor ez szükségessé válhat.
A lehetőségek, amiket látok:
- Tartsam ezt meg, folytassam a fejlesztést és csak felejtsem el a dilemmám?
- Költöztessem át a .NET 6, WPF, MVVM megoldásra, hogy újabb platformom legyen? Ez még mindige nem jelent Linux platformot, csak remélhetem, hogy valaki csinál egy használható verziót a MAUI-ból Linuxra.
- Költözzek át .NET 6-ra és használjak valami harmadik gyártó UI-t (Avalonia, UNO Platform, QT, vagy más)?
- Felejtsem el az egész C# és .NET vonalat és használjak mást?
- A Python-hoz van a PyVISA műszervezérló könyvtár. Nem igazán szeretem a Python-t és még mindig kell találnom valami UI-t.
- A Java-hoz vannak desktop framework-ök, de mi lesz a műszerekkel?
- A Node.js-hez ott az Electron, de a VISA-t támogató könyvtárak minősége, eléggé kérdőjeles.
- Bármi más ami nem jutott eszembe?
Próbáltam összegyűjteni (legalább részben) a követelményeket:
- Natív desktop alkalmazás
- Hardver kommunikáció (Soros, USB-HID, IVI réteg, mint a Keysight IO Library Suite, USB-TMC, stb.)
- Grafikai elemek - Dialógus ablakok, Data grid, szöveg mezők/vezérlők, és ami a legfontosabb, diagrammok.
- Valami plug-in architektúra (plugin kell a műszerekhez, kommunikációs platformokhoz, stb. - az egésznek bővíthetőnek kell maradnia)
- Hálózat kezelés
- Fájl rendszer kezelés
2021. december 5., vasárnap
USB-GPIB csatoló V2.1
Ez egy némi javítás, hibakezelés a korábbi ATMEGA32U4 alapú USB-GPIB csatolómhoz. Az előzőnek volt néhány baja. Ütközött a bootloader LED-jeinek a konfigurációja a GPIB jelekkel. Teljesen újradefiniáltam az eredeti Arduino jelekhez képest, hogy ki tudjam használni az interrupt kezelést. Továbbá egy teljes 8 bites portot használtam adatbuszként, hogy egyben írható/olvasható legyen és ne bitenként.
Az új verzióban kicsit más lett a megközelítés:
- Próbáltam az Arduino Leonardo lábkonfigurációjánál maradni, amennyire tudtam.
- Feladtam az interrupt kezelést az SRQ vonalat leszámítva
- Megtartottam a 8 bit adatbuszt
- Konfigurálhatóvá tettem - lehet választani az AR488 által használt konfiguráció és a fenti 8 bites egybe adatbusz között (az AR488 verziónak nem kell speciális bootloader)
- Megtartottam az állapot LEDeket
- Hozzáadtam egy hibakeresésre használható soros portot
Később ez a terv lesz az alapja a teljes GPIB csatolónak, megfelelő vonalmeghajtókkal együtt. Ez a verzió, csak egy műszer vezérlésére használható (lehet, bírna többet is, de inkább nem próbálom ki).
A kapcsolási rajz:
A nyák terv:

