Események láncolata

Mindíg elgondolkozom azon, miért kezdek bele több projectbe mint amit befejezek.

Az egyik ok, az "Események láncolata". Belekezdek valamibe, kiderül, hogy valami hiányzik belőle, a hiány új projectet szül, majd abból is hiányzik valami - újabb project és már meg is született az események láncolata.

Van jónéhány nyitott dolog és semmi sincs befejezve.

Nézzük az aktuálisat:

Újra akartam gyártani a zene lejátszó környezetemet. Az első jelút a bakelit lemez lenne.

1. Megjavítottam a Mission 705-ös hangfalaim keresztváltóit (kicseréltem egy pár őskövület Tesla kondit)

2. Megjavítottam a NAD 5120-as lemezjátszóm (kidobtam a növesztett kábelét, RCA aljzatokat kapott, kicseréltem a szíjjat, beállítottam a karliftet)

3. Akartam egy új RIAA korrektort, építettem is egy HFM-I-et picit újragondolva a tápját (http://it-pro-hu.blogspot.com/2019/02/hfm-i-ujragondolva.html, http://it-pro-hu.blogspot.com/2019/03/hfm-i-2.html, http://it-pro-hu.blogspot.com/2019/04/hfm-i-3.html)

4. Ez az a pont ahol az "események láncolata" elindul. Az jutott eszembe, hogy meg akarom mérni a korrektor átvitelét mielőtt bekötöm a rendszerbe. Vettem egy HP 8903B Audio Analizátort (nem csak ehhez a projecthez, ez már régen tervbe volt véve).

5. NT1. Van egy rakás műszerem, de valahogy sosem kellett PC-hez kötnöm ezeket mindeddig (gondolkoztam rajta, hogy majd egyszercsak). Grafikonok rajzolása a 8903B-ből ennélkül viszont nem megy. Sajnos nem találtam olyan GP-IB interfészt a piacon ami tetszett volna, tehát megszületett az első "nem tervezett" project. Találtam egy Arduino alapú megoldást, de abszolult utáltam a hardver megvalósítását, így terveztem hozzá saját hardvert  (http://pakahuszar.blogspot.com/2019/04/gp-ib.html, http://pakahuszar.blogspot.com/2019/04/gp-ib-2.html)

NT2. Nem tetszett az interface szoftvere sem, sem a megvalósítás, sem a licensz. Tehát elkezdtem írni egy teljesen új szoftvert nulláról (még nincs kész, de lassan már tesztelhető lesz, ha nem landol ez is a befejezetlen projectjeim listáján, mint sok más korábban).

NT3. A bejegyzéseimre reagálva valaki megkérdezte, hogy nem akarom-e árusítani a GP-IB interface-t amit csináltam. Elkezdtem gondolkodni - miért ne?

Ha árusítom, korrektül akarom kezelni a hardver terveket és a szoftvert. Nem akarok befejezetlen terveket, vagy szoftvert publikálni, tehát felépítettem magamnak egy git branching modelt, hogy ezt el tudjam érni. Itt újra felszínre került egy régi gondom. A KiCAD alkatrész könyvtár kezelése horror. A hardver terveimet külső függőségek nélkül szeretném publikálni (Ez alatt azt értem, hogy ha valaki megnyitja a kapcsolási rajzomat, az igazi komponenseket kapjon és ne dobozokat kérdőjelekkel). Megpróbáltam használni a KiCAD archive plugin-ját. Sikertelenül. Beregisztráltam, de el sem indult. Egy pár nap keresgélés, kérdezősködés után sem lett eredménye.
Tehát megszületett a Nem-Tervezett-3 project. Írni egy alkalmazást (nem KiCAD plugin-t) ami automatikusan kezeli a káoszt a hardver projectjeimen (.Net Core 2.1-ben kezdtem el írni, van is valami előrehaladás, de ez egy későbbi bejegyzés témája lesz)

Na szóval. Ez az egyik módja, hogy befejezetlen projectek szülessenek.

KiCAD 5.0.0

Most vettem észre, hogy megérkezett a KiCAD 5.0.0 (négy napja)
A bejelentés itt olvasható:
http://kicad-pcb.org/blog/2018/07/KiCad-5--a-new-generation/

Néhány ígéretes új lehetőség:
- Új 3D modellezés (a régi nagyjából használhatatlan volt)
- Spice szimuláció
- A Github alapú könyvtár kezelés változása
Csak, hogy listázzam az én fájó pontjaimat

Project 2017#1 - ESP8266 Programozó Github

Ahogy ígértem itt:
http://it-pro-hu.blogspot.hu/2017/03/project-20171-esp8266-programozo-3.html
kitakarítottam az ESP programozó repóját. Ez szintén tartalmazza az ESP alapú fejlesztőpaneljeimet.
A repó itt található:
https://github.com/sufzoli/suf-electronics-ESPDEV
Ha szükséged van hozzá a különböző KiCAD könyvtárakra, akkor ezeket az erre rendszeresített KiCAD github csoportom alatt találod itt:
https://github.com/orgs/suf-KiCAD

Kalandozások CAD országban

Egy ideje már kísérletezem CAD (és nem EDA) dolgokkal. Hogy miért? Mert pl. a cuccaimnak doboz is kell.
Ha ennél jobban akarom megfogalmazni a következők érdekelnek:
3D Nyomtatás. Ezzel április óta már nem csak szemezek. Megrendeltem a nyomtatóm, csak még mind a mai napig nem jött meg.
Akril (esetleg aluminium, acél) lézervágás (vagy vízsugaras vágás). Ezt a dolgot (legalábbis akrilból) már használtam, de nem saját design-al hanem a thingiverse-ről letöltöttel
3D látványterv. Jól jön amikor látni akarod, hogyan illeszkednek egy szerkezet darabjai egymáshoz a térben
CNC marás. Ezzel a dologgal még csak szemezgetek. Jó lenne aluminium előlapokat saját gyártásban megvalósítani.
A fenti feladatok tervezéséhez kell valami szoftver vagy szoftverek. Továbbá össze kell raknom workflow-kat is, hogy a tervből késztermék legyen.
Első nekifutásra két projectemhez több dolog elkészítését tűztem ki célul:
- Gainclone látványterv
- Gainclone alaplemez (Ez a doboz fedlapja, lézerrel vagy vízsugárral vágva rozsdamentes, vagy saválló acélból. Mechanikailag ez a hordozó váza az egész szerkezetnek)
- Gainclone fa káva tervei
- Gainclone trafó takaró lap (lézervágott fekete akril)
- Feszültségreferencia látványterv
- Feszültségreferencia doboz (lézervágott akril)
A szoftverekkel kapcsolatban egy dolgott döntöttem el: fizetős megoldás nem jöhet számításba.
Ha kicsit visszamegyek az időben egy pár hónapot, akkor meg kell említenem egy videót ezen a videón valaki (már nem emlékszem ki) bemutatta, hogy az ingyenes Autodesk 123D Design segítségével, hogyan lehet 3D nyomtatóval Raspberry Pi dobozt gyártani. Ez volt számomra a felbújtás arra, hogy rendeljek egy 3D nyomtatót (a mai napig sem jött meg) és elkezdjek a témával foglalkozni.
Ebből logikusan adódik, hogy az első szoftver eszköz amihez nyúltam ez volt.
Némi kinlódás árán sikerült is a fenti feladatok közül a két látványtervet előállítanom.
Ha már megvolt a feszültségreferencia látványterve, idejét éreztem, hogy a dolog formába (pontosabban akrilba) öntődjön.
A gyártásra két cég jön számításba az MKI Plexi és a SeeedStudio (biztos van még ezer más is, de ezekkel már csináltattam ezt-azt). A cégek DXF-et vagy EPS-t vesznek át.
Itt jött az első pofáraesés. Az 123D Design 2D exportot csak fizetős szolgáltatásként kínál.
Elővettem az OpenSCAD-et. Ez a geekek 3D-je. Konkrétan kódot kell írni a 3D designhoz. Ugyanakkor van neki egy rakás import/export funkciója. Beimportáltam az 123D Design STL fájlját. Megette. Megpróbáltam kirakni 2D-be (DXF). Minden baja volt. Nem ment.
Hosszas kísérletezés után feladtam és inkább "megrajzoltam" benne. Az export ebből se ment.
Végül is valahogy csak sikerült kiexportálni.
Örültem (korai volt).
Mielőtt elküldtem volna gyártásra, megnéztem az Autodesk féle viewerben. Hatszögek a csavarlyukak helyén.
Kugli, keresgélés: kiderül, hogy nagyon jó az OpenSCAD de a kör négyszögesítése az nagyon megy neki. Képtelen kört exportálni, helyette felbontja vonalakra. De könyörgöm miért ilyen rosszul?
Amikor itt jártam elkezdtem újabb potenciális szoftvereket keresni. Találtam is egy párat amiket még nem próbáltam ki (hogy miért arról kicsit lejjeb):
- Google SketchUp
- FreeCAD
- InkScape
- DraftSight
- Medusa
Ebben az időben zajlott a KiCAD nyomtatási mizériám (http://it-pro-hu.blogspot.hu/2013/10/kicad-bug.html) ahol is felfedeztem, hogy nem csak gerberből áll a világ.
Teszt rajz, DXF export, AutoDesk Viewer. Az eredmény bíztató.
Meg is rajzoltam immár a KiCAD-ben referencia dobozát és a Gainclone trafó fedőjét. El is küldtem gyártásra még a múlt csütörtökön.
Ma el is készült, valaki elment érte, így holnap lesz a kezemben. Fotók tehát holnap.

KiCAD bug

Egy jó ideje keseríti az életem egy bug a KiCAD-ben. 2-3 hónappal ezelőtt felraktam az aktuális stabil verziót (2013-07-07- BZR 4022). Ez elkezdte azt játszani, hogy minden kinyomtatott forszem fúrójelzésébe tett egy sárgás zöldes szélt (fekete fehérben nyomtatva!!) valamint a vonalakat egy nagyon vékony csíkkal jelölte. Ezen túl bizonyos forszemek hiányoztak. Ez utóbbi kettő ráadásul a preview-ban nem is látszik hibásnak.

Ez sajnos azt jelentette, hogy gyártásba bármit el tudtam küldeni, mert a gerber kimenet jó, viszont itthon semmit sem tudtam megcsinálni (a frekimérő RT-nek elküldött példánya volt az utolsó dolog amit még le tudtam gyártani mert az egyik gépemen még nem raktam fel az új KiCAD-et és ügyeltem, hogy ne módosítsam a terveket az új verzióval).
Ma reggel neki akartam állni, hogy megcsináljam az UV levilágító tápegységét és újra szembesültem ezzel a problémával.
Irány a net, új verzió nincs. Körülnéztem a KiCAD bug tracking-ben. És megtaláltam a hibát. Megoldás nélkül:
https://bugs.launchpad.net/kicad/+bug/1199340
Tovább nézelődve rátaláltam erre:
https://bugs.launchpad.net/kicad/+bug/1153065
Úgy tűnik, az én nyavajám két különböző bug ami egymásra hat, de szerencsére a másodikban benne volt a megkerülő megoldás fele.
Na tehát az új "workflow":
Nem nyomtatunk hanem plotolunk.
Nem gerberbe hanem postscriptbe.
Ezek után felraktam egy GhostScriptet. Ennek van egy ps2pdf scriptje ami PDF-et csinál a dologból.
Íme az eredmény:

Az, hogy a KiCAD hajlandó PS-be és DXF-be dolgozni valahogy nem volt meg nekem. Gyanítom az előző verzió ezt nem tudta. Ez egy nagy felfedezés számomra ami nagyban megkönnyíthette volna az életem. De ez nem ennek a bejegyzésnek a témája.