2015. március 14., szombat

Miért tartunk itt?

Sokszor sok fórumon hangzott el, hogy a magyar iparosok szemetet adnak ki a kezeik közül. És igen.
Van egy régi jól bevált villanyszerelőm. Mostanság nem negyon dolgoztattam vele, mert annyira jó szakember, hogy nem nagyon ér rá.
Ma nekikezdtem a ház egyik helyiségében lecserélni a halogéneket ledekre. Az első spot, valahogy nagyon nem akart kijönni a foglalatból, és valahogy mozgott is a gipszkarton lapon. Gondoltam kiszedem a foglalatot is, hogy megnézzem mi a baja.
Lejött.
A némi gipszkartont rántva maga után:


Igen jól látod. Tele van nyomva azzal a hőre lágyuló takonnyal ami a ragasztópisztolyból jön.
Tudod, hogyan kell ezt a keretet a gipszkarton panelhez rögzíteni?
Ragasztó pisztollyal?
Nem, nem, hanem...
A gyári, hozzáadott klipszeivel:


Ez itt a doksi, látod, gyengébbek kedvéért bekarikáztam pirossal.
Igen azzal a klipszel.
Nem, nem, itt nem játszik a szentháromság (WD-40, Duct Tape, Glue Gun)

Mondjuk így visszagondolva, nem igazán kéne csodálkoznom. Mondtam neki csövezze be és húzza be a CAT5e kábelt amit vettem, a csatlakozókat majd én megcsinálom.
Erre a válasz:
Beköti ő, ha megmondom, hogyan szeretném... (szabvány szerint te barom)

Az építkezés felújítás 6 éve történt, így pattogni már nem nagyon fogok. Még az is felsejlik, hogy beszélgettünk és mondta, hogy olvassa a szaklapokat és képzi magát.
Atyaúristen, ha ez ilyen, milyen a többi?

2015. március 11., szerda

HACKADAY PRIZE 2015

Megkértek, hogy terjesszem. Hát terjesztem:
Idén is lesz Hackaday verseny. Hackerek, munkára fel!

2015 Hackaday Prize - What will you enter?

2015. március 9., hétfő

CNC Motor meghajtó 2.

Ez csak egy kis frissítés a projecthez.
Néhány dolog történt, néhány útban van, de összességében nem sok dolog haladt előre.
Zaj:
Elég nagy problémám volt, és úgy érzem még most is az, a zaj amit a kapcsolóüzemű vezérlő generál. A jelenlegi verzióban ezt sikerült kezelni néhány kissebb nagyobb kondenzátorral, de ezen még lehet javítani.
A következőket tervezem:
1. A jelenlegi bemenő kapacitás mellé be akarok rakni egy tekercset és még egy kondenzátort egy Pi szűrőt alkotva ezzel. Azt hiszem, hogy a terhelőáram hirtelen változása kicsit instabillá tette a tápegységet (jelenleg ez a labortápom). Remélhetőleg a Pi szűrő megszünteti ezt a jelenséget.

2. Be akarok rakni egy EMI szűrőt a kapcsolóüzemű vezérlő és a motor közé:

Remélem ez az apróság (valami 1x1 centi) segít.
3. Terveztem egy ötödrendű szűrőt az érzékelő dióda és műveleti erősítő közé (itt most egy egy sima RC szűrő van).


Szimuláció:


mint látható ennek van egy 110dB-es csillapítása 100kHz-en ahol a PWM generátor dolgozik.

Abban reménykedem, hogyha az összes fenti dolgot összerakom, nem lesz szükségem egy ötfokú szűrőre, hogy jó eredményt kapjak.

Védelem:
Az áramkör teszteléséhez, kihagytam a védő diódákat, hogy ne zavarják a jelet. A szűrő áramkörén elhelyeztem két diódát , hogy a műveleti erősítőt védje. Ezen túl a motorral párhuzamosan két sorbakötött diódát akarok rakni, hogy védjen a negatív induktív impulzusokkal szemben.

Szamályozó:
El kezdtem dolgozni a uC áramkörén és szoftverén. Egy Nuvoton M054LDN-t tervezek használni, ha sikerül a 16KB Flash-be beleférnem.
Nagyjából befejeztem az LCD, az enkóder, és a frekvencia mérő (fordulatszám mérő) kódját.
Ezeket akarom még egy kicsit fényezni, majd megírni a PID (vagy valami hasonló) szabályozó, és az árammérés kódját. Amikor ezek kész vannak, ki fogom tudni próbálni, mint szabadon álló vezérlőt - jelgenerátor és labortáp nélkül.
Az LCD a szokásos Hitachi chip-es darab, és mint ilyen 5V-ot igényel tápellátásra és vezérlőjelnek is.
Ami remek dolog, a Nuvoton uC azon kevés ARM alapú cucc egyike ami képes 5V-ról menni.
Ami ennél még jobb, hogy a fejlesztőpanelen a 3,3V és az 5V között lehet váltani.
Ami kevésbé jó:


A "jumper" egy 0 ohmos 0805-ös SMD ellenállás, amit ki kell forrasztani és beforrasztani egy másik pozicióba.


Drága Microsoft - Ez nem igazán jött össze

Sűrű gratulációim, az Office 365-ös CRM üzemeltetőknek.

2015. március 6., péntek

A "biztonsági" cég - folytatás (olyasmi)

Sok minden történt az elmúlt két hétben.
Mi írunk, hogy nem hívtak fel, egyre mérgesebben. Ők elnézést kérnek, majd nem telefonálnak. Ez a cég egy vicc!!!
Felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy


MESSZE KERÜLJE EL A COMODO NEVŰ BANDÁT!!!

2015. március 4., szerda

Index Áltudomány rovat


Üvölteni lenne kedvem, de legalábbis valami cifrát kommentelni, ehhez:
http://index.hu/tudomany/til/2015/03/03/edison_evtizedekre_visszavetette_az_elektromossag_fejlodeset/
Miután az indexen láthatóan nincs komment, vagy én nem találtam, vagy az író nem akar kritikát kapni, kommentelek itt a saját blogomon.
Nem vitatom Edison emberi értékeit, vagy annak hiányát. Ez nem tisztem. Ezt megtette a cikkíró, a hihetetlenül magasszintű villamosipari tudásától el nem vakítottan (mert ugyebár ami nincs attól nem tudunk elvakulni).
Néhány dolog AC kontra DC.
Ma a világ távvezetékeinek és nagyfeszültségű hálóztainak egy jelentős része AC. Hopp, miért írtam, hogy jelentős része és miért nem azt, hogy az összes. Biztos tévedtem. Nem.
Akkor tehát van nagyfeszültségű DC hálózat? Van.
Akkor mindenki barom aki ilyet épít? Nem.
Akkor azok a barmok akit AC-t építettek? Nem.
Akkor most mi is van? Az van, hogy szeretem a tudás nélküli ex-catedra kijelentéseket idióták szájából.
Másképpen. Igaza volt Edison-nak a DC tápellátással? Rossz hírem van: IGEN. Csak nem abban az időben. Könnyen lehet, hogy csak ráhibázott a megoldásra.
Miről szól ez az egész AC/DC vita (Na nem kedvenc ausztrál zenekarunkról)? A hatásfokról.
Ahhoz, hogy nagy távolságra tudjuk elektromos áramot elvezetni, nagy feszültség, és ebből adódóan kis áramerősség szükséges.
Miért? Akinek van némi elképzelése az elektromosságról, az olvassa el a dőlt betűst, akinek nincs az csak fogadja el a fenti állításomat.
Mert nem tudunk végtelen keresztmetszetű vezetékeket csinálni, így a vezetéknek ellenállása van. Ez nagy távolságon, nagy ellenállást, így nagy veszteséget jelent.  
A veszteségi teljesítmény négyzetesen arányos az áramerősségel és egyenesen arányos az ellenállással, ami egy adott költségű távvezetéknél fix érték. Az átvitt teljesítmény a feszültség és az áramerősség szorzata. Ebből egyértelműen adódik, hogy adott áramerősség mellett a veszteségi teljesítmény fix marad. Ha ehhez növelni tudom a feszültséget akkor nő az átvitt teljesítményem ezzel javul a hasznos és a veszteségi teljeítmény aránya.
Miért volt Tesla-nak igaza a váltakozóárammal kapcsolatban?
Mert abban a korban élt amikor. A problémát, ugyanis úgy hívják, hogy kisveszteségű feszültségkonverzió. Tesla korában nem léteztek magas hatásfokú félvezető alapú kapcsolóelemek (Thyristor, Triak, MOSFET, IGBT, stb.), valamint az ezek szabályozásához használható vezérlőelemek. Ezek helyett, a transzformátor volt a lehetséges megoldás. A transzformátor önmagában pedig, kizárólag váltakozóárammal tud működni.
Mi a probléma az AC-val? Megint az a fránya távvezeték. Ugyanis annak a vezetéknek jelentős kapacitása és induktivitása van. Ez DC-nél nem számít, AC-nál viszont plusz veszteséget jelent. Kicsit ördögi kör. Ha csökkenteni akarom ezt a veszteséget akkor csökkentenem kell a frekvenciát. Ha csökkentem a frekvenciát akkor növelnem kell a transzformátor méretét. A jelenleg használt 50/60Hz egyébként így is alacsony, tehát nehéz mégjobban csökkenteni.
Megoldás: DC.
A feszültségkonverzió, a mai elektronikus eszközökkel nem jelent gondot. Nem láttál még nagy hatásfokú DC feszültségkonvertert? De láttál, sőtt tartasz is otthon. A PC-d tápja? A mobiltelefonod töltője? Ezek attól függetlenül, hogy AC-ról működnek, mind DC-DC konverterek. Ezek lefelé konvertálnak, de felfelé sem okoz különösebb problémát ezt megoldani.
Ha konkrét akarok lenni, és nagyáramú, vagy nagyfeszültségű DC-re akarok valós példákat, akkor itt van nem is kevés:
http://en.wikipedia.org/wiki/High-voltage_direct_current
És még valami, a jövő adatközpontjairól:
https://gigaom.com/2012/01/13/the-next-big-thing-for-data-centers-dc-power/
Ha a cikk írója legalább ezeket elolvasta volna...

Zárásnak egy nagyon durva darab (nézd meg mekkora az ember):

"Pole 2 Thyristor Valve" by Marshelec - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons - http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pole_2_Thyristor_Valve.jpg#mediaviewer/File:Pole_2_Thyristor_Valve.jpg